Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Oláh Andor: Egy orosházi kenőasszony tudománya

- 313 -Végignéztem miképpen kent végig Bozó néni egy isiászos beteget a habár 5 maga nem mondta, mégis felismertem, hogy ezeknek a - más kenőasszonyok szövegét idézem - módszertani elveknek megfelelően dolgozott: "Mindig a_két hüvelyknek kell dolgozni". "Mindenütt ez jár, a jobbkéz ,1ár elől". "Ne lefele kenjen soha, csak felfele"."Lefelé huzni sohase szabad senkit"."Mindjg vérnek /a vérkeringés irányának megfelelően/ maszéroznl. nem vér ellen" /Ez annyit tesz, hogy mindig a szív felé irányuló "vérJárat"-nak megfelelően a szív felé ken, sohasem a szívtől alfele. Tehát a talptól a combon, törzsön át felfelé a szivig, azután fejtől, a nyakon, vállon át lefelé a szívig, A fényképeken is pontosan nyomon követhettem, hogy Bozó néni mindig "vérnek kent", - sohasem "vér ellen". Szigorúan tartotta magát ehhez a nyilván nem mai keletű módszertani utasításhoz.

Ettől a módszertani elvtől csak a has kenésekor tért el. A has egyébként is különleges kenési terület, változatosabb mozdulatokat, nagyobb figyelmet igényel mint a test bármely része. Többek közt oldalfelől, sugárirányban a köldök és a méh felé "szedte össze" a méhzsinórokat, mélyreható,. körivszerü gyömöszöléseket végzett stb.

Ha már a hasról van szó, külön meg kell emlékeznünk a szünádra

Salwii. gytoMafrA.. kenéséről.

Békás megyében leggyakrabban e betegség gyógyítására veszik igénybe a kenőasszonyt, vagy ezt kenik házilag. Azért ezt, mert gyakran fordul elő, elterjedt nyavalya. Bozó néni "szimádrá"-nak nevezte. Ezen kivül nagy név-variáoióval találkoztam: mádra, nádra, szümádra, szünádra, szimádra, felment a mádrája, felcsúszott a szönádrája stb.

Milyennek mondta Bozó néni a betegséget és hogyan kente?

"Van ea a szimádra is. Ez olyan, hogy vagy megrándul /például ha rosssul láp, mélyedésbe - keréknyomba, ökörnyomba - zökken bele a lába s egéas tests megrándul, meghibban a belső része is/, vagy kapaszkodik /például gémeskutnál mindkét kezével felfelé kapaszkodik, nyújtózik, vagy kezét feje alá távs háton fekve alszik, magas polcra felnyúlva gebeszkedik/ és felszalad a gyomra". "Nagyon sokak vannak ebbe. Az ón szegény uram emeléstől kapta. Egymázsás zsákot emelt meg. Akkor oszt felszakad a gyomortul". Ilyenkor elmegy a gyomor a rendelt helyiről, "felszalad" a mellporcogő alá.

Nem kis baj, mert "ha az a szimádra fölszökik, elveszi minden erejét. Mert azt lehet mondani, hogy az tartja az egész tagot fönn, az tartja fenn az egészséget. Ha annak baja van, az egész tagját elánja. Ha az nincs a helyin". Miből tetszik ki, hogy elállta a tagját? Békés megye népe egyöntetűen azt vallja, hogy midőn felmegy a szimádra /mádra, nádra, szümádra stb/ akkor "ma.1d megfullad, úgy felmegy a gyomra". "Fojtogatja" a beteget. "A gyomor feljön és az fujtja". "Olyan nehezen veszi a lélegzetet". Szívdobogást és szivfájást is felidéz, meg fájdalmat a gyomor s kétoldalt a bordaiv táján. - "Szédül is az ember bele.Majd összeesik, akit elővesz. Mi-