Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Oláh Andor: Egy orosházi kenőasszony tudománya

- 307 -ni a természetet.

Pápai Páriz Ferenc a Pax Corporis elöljáró beszédében a néphez hasonló orvosi hitvallást szövegez meg: "szélesebben ki-terjedett az ember nyavalyása ága, mint az Orvosok tudománya: és hogy az Orvosok az 5 munkájokban nem taalhatatlanok, hanem minden 5 fáradozásoknak hathatóssága Istentől biratik, hogy az ő műnkájoknak gyümöltsét magoknak ne tulajdonítsák: ne is itéllyenek magok felől egyebet, hanem hogy ők az ő munkájokban az Istennek és a Természetnek szó fogadó szolgái".

A természet gyógyító erejéről igy nyilatkozik: "Az Orbántz a természetnek ollyan munkája lévén, mellyel a Májról, Szűrői, és egyéb részekről a belső hévséget ki-veri: azért a természetet itt leg-elsőben izzasztásokkal segíthetni" /362. o./. - "Minden Hurut a természetnek erőltetése,

mellyben valamit, ami a természetnek nehéz, igyekszik kivetni. Ez ollyanmunkája a természetnek a Tüdőben, minémű a Prüsszentés a Főben" /106. o./ - Nem minden Hasmenés Vér-has: mert néha a természetnek jó munkája a Has menés, és ember nagy könyebséget érez utánna" /173.o./. - A mindennapi hideg- ' lelést "néha maga a természet fellyül való sok hányással, néha pedig hasmenéssel orvosollya meg" /292. o./.

Ne gátoljuk a természet munkáját, ne gyógyítsunk időnek előtte, ne fojtsuk el a betegséget: "a mig ki nem üt /a himlő/ az első állapotban igen reá kell vigyázni, hogy a természetet az ő munkájában, mellyel a mérges, és seprős rothadt matériát ki-akarja adni, meg ne gátollyuk" /316. o./

Segítsük a természet munkáját. Fülben való kelésről: "segíteni kell a természetet és érleltetni a Kelést" /69. o./ - Pestis ellen izzasztás j "ha pedig ugyan a bé-vött ital után is izzadni nem akar, a természetet külső-képen is segiteni kell" /336. o./ /15/.

Ez az orvosi szemlélet jellegzetesen XV-XVII. századi nézet, mert a középkori orvos a természet urának mondotta magát. /"Medicus magiater naturae"./ Aszkézissel és egyéb módokon igyekezett úrrá lenni a bűnös-beteg emberi természeten. A XVIII-XIX. század orvosa meg a külső természet átalakítására, legyőzésére törekedett, többek között nagy közegészségügyi koncepciók megvalósításával.

Tehát a kenőas3zony éppúgy mint a többi "tudós" működése közben szubjektivitástól menten a hatalmas kozmikus erőkre apellál.Magatartása különbözik a XVIII-XIX. századi orvosétól, de meglntcsak megegyezik a XVIXVII. századi orvosi magatartással /16/.

Tudománya természetes orvostudomány, mert a természetes gyógymódok, természetes gyógyszerek hive, a természet gyógyító erejében bizva, a természet alázatos szolgájaként a természet gyógyító munkáját igyekszik csupán előmozdítani, a rossz nedv kitakarodását segíti elő.

Hogy a népi "természetesség"-et megértsük tisztáznunk kell: a nép a természetest egészen másképpen érti, mint a XVIII-XIX. szazad! racionalizmusnak megfelelő világnézet. "Természetes"-nek tart olyan jelenségeket