Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Oláh Andor: Egy orosházi kenőasszony tudománya

- 292- csőt, felkeresték Uj-Aradon as öregasszonyt. Megnézte as ura baltenyerét: " -Te egy eltévedt birka vagy! Te hiszed is, meg nem is, hogy van Istent"mondta roménál, 6 fordította le az urának, aki airva fakadt ennek hallatán. "Kedden napfeljötte előtt menj ki a szabad ég alá és kövesd meg az Istent és osőkold meg háromszor a földet". Megtette as ura, azután utána nyúlt a meggyfán légé kapának és kinyulott mind a két kese, fájdalom nélkül.

Családon belül és családon kívül Ilyesféléket hallott, látott,tanult.

Minden alkalmat megragadó és kihasználó tudásszomjára jellemző, hogy midőn egy árpádhalmi tüdőbajos asszonynak 9émotországbői Pulman teát hozattak, elkérte a dobost s ő is rendelt "Pulman teát". Tüdőbajről szőlő orvosi könyvet is küldtek vele. Megtudta, hogy a Pulman teában is apróbojtorján van, mert mikor egyszer bement a patikába és aprőbojtorjánt kért, a tudatlan patikussegéd megkérdezte főnökétől, hogy melyik az az aprőbojtorján. " - Hát a Pulman tea" - vágta rá a patikus /4/.

így aztán minél több helyt megfordult, annál többet tanult. Talán éppen asért olyan nyugtalan, vándorlással bővelkedő élet az élete, mert bizonyos tudásvágy hajtotta. Fiatal korában is szolgáiéként - többek közt - megfordult Vásárhelyen és Budapesten Is. Itt egy nőorvosnál szolgált. He féljünk attől, hogy e vándorlások során a benyomások özöne elmosta az eredeti ősi kultúra alapját és formáit. Értett ahhoz, hogy az uj ismereteket, tapasztalatokat a népi észjárás guzsalyára fonja, nomeg ahhoz is, hogy alkalomadtán ő hasson környezetére s ne engedje magát idegen hatásoktől elragadtatni. Pesti szolgálata idején például, mikor az orvos nem találódott otthon, az egyik ezidáig eredménytelenül kezelt betegnek megszappanozott készei "helyretette a uéhit" és a meggyógyított beteget hazavitette fiákeron a "műtét" után.

Hazatérése után sem pihen. A falvakat és piacokat járja, örmény gyökeret termeszt és árul, betegeket látogat. Vándor-orvos, mint 2500 év előtt a görög "periodoutéss"-orvosok, mint az indus Csaraka /"csara a. m. csavargó, vándorló/ és tanítványai, mint a vándor sámánok.

Éppen ezért lehetetlen kideríteni tudása minden forrását.

Miután - Hippokrátéss szavaival élve - megismerkedtünk a talajjal, a maggal, a megfelelő évszakban történő vetéssel, a tápláló levegővel és a föld megmunkálásával /vagyis a hajlammal, a mesteri tanítással, a nevelő környezettel és a szorgos tanulással/, lássuk miként vert gyökeret a mag, s termett-e s miféle gyümölosökot? Tériünk rá immár tudományára, tapasztaljuk ki mit s hogyan tudott és cselekedett, miféle tudomány a tudománya?

II.

"CSAK A VÉR, A VÉRBE VAU"