Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)
Gulyás Mihály: Orosháza baromfipiaca
- 278 -‘libáját. Egyesek Pestre szállították vágottan ás megtisztítva. A régi libatömők közül még ma is van néhány ember, akik foglalkoznak ezzel a mesterséggel. A baromfi- és tojásfelvásárlás mellett a baromfikereskedők üzleti tevékenységéhez tartozott a lőtt vad vásárlása is.Ezeket telepükön megtisztították a sártól, osztályozták őket, esetleg csomagolták, majd budapesti és külföldi piacokra továbbították. Élőnyulat csak az első világháború után szállítottak. A 30-as évek végén az exportőrök sorra építették hütőházaikat. E- zekben végezték a levágott állatok előhütéséte csomagolását, sőt fagyasztó kamráikban mínusz 10 C-ra is "leszorították" a hőmérsékletet. A zsidótörvény megalkotása során egy uj cég is létesült Magyar Mezőgazdák Állatértékesitő Rt. baromfihizlaló és kiviteli kft. néven. Ezt azért érdemes megemlíteni, mert uj üzemet létesítettek és az akkori időben ez volt a legmodernebb üzem. A munkahelyek és a felszerelések a kor higiéniai követelményeinek is megfeleltek. Megépítése során a Csokonai és a Katona-utca közötti keskeny Galamb-utca is megszűnt. Ugyanabban az időben létesült a Dénes és Eisler cég üzeme is a Vasut-utcában, a régi Palagyár helyén. Az előbbinél kevésbé korszerű, de ez is hűtőháziéi. A Bernardinelli cég a "Hangya" közösségében 1944-ben, az akkori idők követelményeinek megfelelő baromfifeldolgozó, munkatermekkel, hütő- és fagyasztókamrákkal bővített üzemet létesített. Az államosítás után ez az üzem lett a Baromfiértékesítő Nemzeti Vállalat központi telepe. A fagyasztás előnyeit az ügyes baromfikereskedők kihasználták.December hónapban az apró, 60-70 dkg-os csirkéket olcsón megvásárolták. Peldolgozva a fagyasztókban tartották márciusig és akkor a külföldi piacokon mint primőr csirkével jelentkeztek, amivel Jól is kerestek. Európában akkoriban még nem voltak olyan csirkenevelő üzemek, amelyek télen-nyáron állandóan nevelték volna a csirkéket,a primőr fiatal csirke csak tavasszal volt. A vérbeli kereskedő mindenütt megtalálja számítását. A II. világháború után és az államosítás közötti Időben az üzleti és pénzügyi forgalmukat erősen ellenőrizték, mégis tudtak keresni. Természetesen ehhez hozzásegítette őket a régi külföldi üzlettárs. Akkoriban a külföldre szállított magyar vágott baromfi vagonokra sorra "Anstandot" jelentettek be, kifogásolták a baromfi minőségét. Az államnak két lehetősége volt, vagy visszahozza az árut, vagy a külföldi cég 20-30 56-os árcsökkentési kívánságát teljesíti. Rendszerint az utóbbit teljesítették. A haszon egy ideig a külföldi cég kezén maradt, de amikor az államosítás után a nagykereskedők egy része külföldre távozott, bizonyára nekik is jutott az "Anstand"-ból. Egyébként
