Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)
Beck Zoltán: Disznótoros szokások Orosházán és környékén
- 251 cda szokott menni, hogy megfogja a disznó farkát, és ezzel biztosítsa magának a disznó egyik legfinomabbnak tartott részét. A disznó leölésével kapcsolatosan több érdekes dolgot jegyezhetünk föl, tekintve, hogy a napnak ez a mozzanata volt a legkényesebb a böllér számára. Egy helyen úgy tréfálták meg a böllért, hogy beküldték az ólba a kötéllel, és ott nem talált egyebet egy sündisznónál. A hizót előzóleg áthajtották a félszerbe, és Jót mulattak az eseten.Máshol, sünikor a böllérnek nem sikerült jól eltalálni a szúrást, a gazda példabeszédet mondott az egyszeri cigányról, hogy a böllért bosszantsa: "A cigány ott lézengett a tanyavilágban. Éhes volt, a betért az egyik tanyába, ahol disznót vágtak.- Adjanak egy kis ennivalót - igy könyörgö't.- Ha levágod azt a disznót, cigány, akkor napsz - mondta a gazda.- Levágom én gazduram, csak adjanak egy kést.- Nesze cigány! Szalad a cigány, elkapja a disznó farkát, és beleszarja alája a kést.- Mit csinálsz te bolond?! - kiált rá a gazda.- Fáj annak ott is! - mondta a cigány, de el is szaladt." Amikor a disznót ölik, sokan nem szeretik látni, de még hallani se, ahogy sir. Van, aki megsiratja a disznót. A babonás böllérek ezt nem szeretik, mert azt tartják, hogy az a disznó, amelyiket megsiratnak, nehezen múlik ki. Amikor a disznót leölték, a nagy munkára, meg a hideg miatt is újra egy kis ^nelegités" következik. Ez jó beszélgetés közben gyakran kissé el is húzódik, ami a szomszédoknak jó alkalmat ad a tréfacsinálásra. A környéken csaknem minden községben megesett - legalább is az elbeszélések szerint -, hogy úgy tréfálták meg a ház népét, hogy a szalma alól kihúzták a disznót, és talicskát vagy fatuskót tettek helyette. Mindkét esetre álljon itt egy-egy elbeszélés, ahogyan hallottuk! "1932 körül történt, hogy egy disznóölés alkalmával Badár Bálintbácsiéknál reggel hat óra tájban leszúrták a disznót.Ezt észrevette a szomszéd, és figyelte ókét. Mikor bementek, hogy a disznó halálára koccintsanak, akkor fogta magát a szomszéd,a házat hátulról megkerülte, figyelmesen, óvatosam kihúzta a disznót a szalma alól, a közelben lévő talicskát fölforditva nagynehezen aládugta, majd szépen visszaigazitotta a szalmát. A disznót pedig a 3-4 méterrel arrébb lévő, pörzsöléshez odakészitett szalma alá húzta és otthagyta, majd szépen elvonult arra, amerről jött. A kerités mögül leste őket és várta, hogy mikor jönnek ki a lakásból s gyújtják meg a talicskán a tüzet. Látta ám, hogy Bálint bácsi kijött a házból,lekuporodott a szalma mellé, meggyujtóttá, azután fogta a pörzsölővillát és melléállt a talicskának.A szomszéd most majd megszakadt, úgy nevetett magában, mert nem
