Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)
Hajdu Mihály: Disznóvágás Orosházán
- 234 -idősebb emberek pedig azt tartják, hogy a szalmával pörzsölt disznónak jobb isü a szalonnája, mint a géppel pörzsöltnek.Ennek ellenére nagyon elterjedt o géppel való prözsölés. Sok embernek van már gépe, akinek nincs, még a parasztok közül Í3 sokan* pörzsttlő-emblirt hivatnak, aki 30-40 f érint ért elvégzi rövid idő alatt ezt a munkát. Akinek pörzsölőgépe van, as néha bérbe adja, 8 naponta 10-20 forintot kap érte. A pörzsölőgépek legnagyabb részében fa ég. Ezt előző napon igen vékonyra főhaaittyák. megszáritják, A kazánt megtöltik ezzel a fával, s egy kla parazsat tesznek alá. Ezután a pörzsölőember jobb kezével egy kereket forgat, ami ventillátort hajt, e levegőt fuj a tűzre. Bal késsel felveszi a gépet, s kellő helyre irányítja a kazán végén lévő csőből kiáramló lángot. Lassan azonban ezt is kiszorítja a benzin- és gázperzselő, ahol csak a lángot kell vezetni, az embernek jóformán semmi erőt nem kell kifejtenie. Újabban a pörzaölés után reggeliznek. A disznő véréből valananynylt megalvasztanak, feldarabolnak, s hagymával sütve eszik. Utána tejeskávét isznak. Természetesen reggeli előtt még sgy-egy pohár pálinkát fölhajtottak. A reggeli mellett nem Idősnek sokat, nehogy kihűljön a disznő, sietnek mosni és bontani. Mosás és bontás Sok helyen a mosás teljes egészében az asszonyok dolga volt,da mindenképpen segítettek a bölléreknek. Először is a disznót leöntötték hideg vagy langyos vízzel, hogy a bőre puhujjon. Azután minden disznó mellé edavittek egy dézsát vagy egy vödröt. Teleöntötték forró vízzel, hogy a kés éppen kibírja. Beletettek egy rongyot és egy sikárkefét. Régen a sikárkefe helyett zabezaInából kemény csutakot csavartak, azzal dörgttték a disznót. A rongyot beleaártották a vízbe, leloosolták egy darabon a bőrt, a slkárral pedig jól megdörgüték. Utána ismét leloosolták, s egy éles kés élével elkezdték lekaparni a hámréteget. A kést közben egy kaszaküvö nékfenték. ha már nem vitte jól le a koszt. Sokam most kapartak a szurókéasel, sokan pedig a bostókéssel. néha erre külön kése volt a böllérnek.Egész szép fohérré vált a disznó kaparás után. Különösen a körmök, a fej és a fülek okoztak nagy munkát a tisztításnál. Brr# az aprólékosabb munkára az asszonyok kényszerültök.! fület! behasltották, a egy csutával mosták ki belülről.Teleöntötték viszel, a osuta végét beledugták, s ott jól megforgatták néhányszor. A szőnek környékét, a pofa ráncait a kés hegyével kellett tisztára kapargatnl, szinte borotválni. A disznó farkát mosás közben félig meg is ették. Jól átaült a pörzsöléskor, jó lse volt. Néha a böllér bedugta a disznó végbelébe, azután klnálgatta a gyerekeknek.
