Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)
Nagy Gyula: Aratás és hordás Orosházán
- 179 -deig tartó hordás alatt az asztagrakó két középső ujja kőmé teljesen elkopott, sőt kivérzett. Taldszinüleg ináén ered ez a szólás: "Kopott érte a körmei". Ha az asztagrakó villával rak, akkor egészen rövidnyelü, rövid 4 ága gyári vasvillával dolgozik. Hamarosan olyan fényes lesz, mint a tükör. A kéveforgató rövidnyelü, de görbe és hosszabb 3-4 ága gyári villával dolgozik, hogy a feladott kévét jobban el tudja kapni és fordítás közben idő előtt le ne csússzon róla. A kévehányó hosszabb nyelű, 3 hosszú ágú vasvillával hányja a kévéket. Az ászt átrakáshoz 3 méteres kis- és 10 méteres nagylétrát használnak. A közelmúltban több tanya összefogott s közösen vettek 10 méter hossza létrát a kazalrakáshoz. így jobban kihasználják, inda sok baj volt a közös létrával. így Vaurga György és három szomszédja is vett egy közös létrát. V. Gy-nél tartották, mert ott volt egy olyan hossza épület, melynek a hátára akasztották a létrát. Bgyszer megharagudott V. Gy. és négyfele vágta a létrát. Mindenkinek megmondta, hogy vigye el a magé részét. De pl. V. F. nme vitte el, mert nem tudott mit kezdeni a rövid, de nehéz létrával. Régebben egy nagy kenderből szőtt ponyvát terítettek az asztag mellé s a rakott kocsi mindig arra állt.Este összerázták a ponyvában a szemet, zsákba Öntötték és hordás után ha alkalmas szél fújt, klszelelték. Legtöbben hosszúkás asztagot raknak. Kerek asztagot csak akkor raknak, ha kevés a gaz. Leggyakrabban árpa, zab kerül bele. Hagy általánosságban kerskvégü asztagot raknak, fagyon kevés azoknak a száma, akik sárkor végű asztagot raknak. Fsnékrakás Az első kocsival megkezdik az asztagfeneket.A rakott kocsival agy állnak meg, hogy ne kelljen a széllel szemben adni. a kévéket. A kocsiról a kocsis a felrakás fordított sorrendjében lehányja a kévéket ms amztagfenékbe. A kocsiról úgy dobálja le a kévéket, hogy a feje az asztag közepe fele essen. A kévéket a kéveforgató egyenként az asztagrakó kezéhez fordítja a villával. A kéveforgatónak mindig tudnia kell, hogy fordítsa az asztagrsűcó kezéhez a kévét. Még Így is előfordul, hogy az azztagrakónak mag kell fordítani a rosszul kapott kévét és legtöobször sző nélkül teszi a helyére.ügy kell a kévéket adogatni, hogy az asztagrakó a kévéket oldalt kapja. Azonban arra is vigyázni kell, hogy ne főjjel essen le a kéve, mert akkor zuzik. A villát pedig úgy kell tartani, hogy az ága felfele, "kapóra" álljon.Ha nagy szól fuj, sokszor a kéveforgató letérdelve fordítja a kévéket. A fenék első kévéje rendszerint a kaparékkéve, vagy egy öl kötetlen kaparék. Ezt az asztagrakó a kezdővégének a közepére teszi. A kezdővége mindig patkőalaku.Az első kévére, vagy a kaparékra 4 kévét helyez úgy, mint a keresztrakásnál, egymásra derékszögben. Arra a kévére, amely fele nő, ha
