Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Nagy Gyula: Aratás és hordás Orosházán

- 175 -jobban kössön» így több fér és a kévék szorosabban állnak.

Ezután a kocsirakó az alsó keresztfát annyira felhúzza, hogy a csatlós kiakadjon. Vízszintesen lenyomja az oldal tetejére és annyira viszszanyomja, hogy a kévehányó a felőle levő vendégoldalt ráakaszthassa. Ugyan

úgy hátul Is,

A kocsis az ostort kiakasztjí, a gyepiüt art óból és várja a következő két kévét.Az egyiket mindjárt a sarokra teszi keresztbe a másikat egy kissé az előzőre helyezi. Ezt a kötés-, rakásmódot vőgyellsnek hívják. Az ostor nyelére ráakasztja a gyepiüt és a második, u.n. völgykévébe, a kötélen kivül jó hosszan beledugja a nyelét. Az oster kifele áll, hogy a rakodásnál ne eklendezzen. A következő két kévét a lovak felől, de a másik sarokra teszi, a sarokkévét szintén befogatva.Különösen a sarki négy kéve elhelyezésére ügyelnek. Benézik, hogy a kocsira derékszögben álljanak s a kévekötelek egyirányba essenek a vendégoldallal. Azután a két vendégoldalon lévő sort váltakozva végig rakja. A vendégoldalra kerülő sor kötele kissé beljebb van, mint a vendégoldal, a többi kévesor kötelei pontosan a vendégoldalakon vannak. A rakásnál az utolsóelőtti kévét kihagyja, mert az utolsó két kévével vőgyel. Közepébe - ha a kévék nagyok - két kévét tesz a kocsi hosszába, egymásmellé vőlgyelésnek. T.i. a két szélső sor közötti mélyedést két kévével völgyeit ki elől s kettővel hátul. Ha nagy a gaz, akkor kettővel s ha rövid a gaz, akkor négy kévével völgyei középen. A középre rakott kévék nemcsak a helyet töltik ki, hanem a két vendégoldalra rakott «mórt összefogják és bekötik.

összesen 3-5 sor kerül a vendégoldalra. A sorok száma a lovaktól, a gaztól és a hordás távolságától függ. Három sorban 5 keresztet, négy sorban 6 keresztet és öt sorban 7 keresztet lehet a kocsira rakni. Általában 6 keresztet raknak fel egy kocsira. Árpából egy parasztkoosira 8 keresztet raknak. Ha jó az ut s nem fuj a szél, akkor 10-12 keresztet is felraknak. Uraságnál négy ökrös szekérre 20 keresztet is felraktak, még búzából is.

Rakodáskor szokták mondani: "Talpad alá is rakty!" Arra törekedtek, hogy tele legyen a közepe, ha eső éri az utón, ne ázzon be fenékig.Különösen, ha messziről hordanak mondják: "Jó telerakd a kösepit!" A koosirakő arra is vigyáz, hogy a keresztrudak alá ne essenek a kévék fejei a ne tapossa ki a kalászokat. Arra is ügyel, hogy a kévék csülkei, kontyal mindig lefele nézzenek.

A kaparékot rendszerint a közepébe teszik. "Aggyam a kaparlkot? Hégné, a sort rakoml" - mondják. Inkább a kocsi elejét rakják meg,mert ak-v kor könnyebb a lovaknak. Ha a hátulját rakják meg, akkor seggesre rakodnak. A kévehányó rendszerint beszámol a rakodónak a kévék számáról: "Ha még nigy kive van! - Kincs több!"

A megrakott kocsit helybenhordásnál nem kötik le, távolról hordásnál azonban nagyköt éllel lekötik. A kévehányó az oldal közül ledobott nagy