Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)
Nagy Gyula: Aratás és hordás Orosházán
174 -erősebb lovakkal végig tudja huzatni a rakott kocsit a kerekek aellett. Ezáltal végig egyforma jó utat kap. Az üres kocsi a rakodásra váró 4-5 keresztet megkerüli és rúddal az asztag felé áll. Olyan távolságra áll a kereszttől, hogy a rakott kocsi és a keresztlábak között a kivehányó elférjen, lakodáskor mindig úgy áll a kocsi a keresztsor mellé, hogy a szél is segítse a rakodást. A lóhajtó a gyeplőt a gyeplütartóba akasztja és az ostort a tetejébe, a tellengiénél fogva. A keresztfákat a kereszttel ellenkező oldalra a lőcsök mellé ereszti. A keresztfákat a kerekek elé, a csatlőslevak közé teszi, a vendégoldalon belül. A kocsit rendszerint a gasda, vagy a fia, máahelyen a béres, vagy a betyár rakja. A kévehányó kisebb helyen az asszony, nagyobb gazdaságokban a béres, vagy a részes. Ki hova felel meg. Rakodásnál a kévehányó a kereszt mellé áll, a kocsi felől. Egy helyben állva, sorba belsőt! villáját a kévébe. Majd egy gyors mozdulattal a feje mellett a koosiderékba veti. Közben amint a villa eléri a legmagasabb pontot, megfordul s a hegye lefele hajlik. így könnyen kicsúszik a kévéből a villa. Nehezebb kévénél rövidebbre fogja a villanyelet. Ha a gaz nyers s gyenge a kévehányó, akkor egészen közel áll a kévéhez.Balkezével megfogja a villa nyelét a köptin felül és a kévébe ölti. Jobbkezével kinyújtva fogja meg a villanyelet s balkezével felfele s a másikkal lefele nyomja lassan addig, mig a feje fölé nem emeli. Azután a balkezét lejjebb csúsztatja a másik mellé s azután függőlegesen felfelé emeli a villát. Majd egy kiosit lök rajta s a kéve fordítva kerül a kocsira. Miután a villa hegye lefele néz, könnyen kicsúszik belőle. Ha folyamatosan és jól megy az adogatás, csak úgy suhognak a kévék.A kévék a kocsi oldala felett repülnek s a kocsi hosszában esnek le. A kévehányó ügyel arra, hogy a kévék ne a fejükre, kalászukra essenek. A rakodásnál a kévehányó lehetőleg egy helyen áll. Még azokért a kévékért sem megy el, melyek a kereszt másik oldalán vannak, hanem felülről ölti bele a villát. így könynyebb. A kocsirakó vagy elől, vagy hátul két kévét helyez a kocsiderékba, a kocsi fenekébe, fejjel befele. Ha elől kezdi, akkor az első sor fölé már három kévét tesz, mert a kocsi szélesedik.De ezeket egy sukkal kijjebb, a lovak felé teszi. Megfordul s most meg hátul tesz a fenékbe két kévét, majd azokra szintén hármat, a leeresztett saroglyán kivül egy sukkal. A fenék közepére is két kévét helyez. Ezekre is három kéve kerül. Egyik feje előre s a másik hátra néz. Ha nagy a gaz és a kévék, akkor nem fér több az oldal közé. Ha kicsi a gaz és kicsik a kévék, akkor a keresztből megmaradókévéket az oldal közé helyezi. Büszke az a koosirakő, aki egy keresztet berak az oldalközé. De nemigen lehet annyi kézigazt elhelyezni az oldalközbe, legfeljebb gépesgazt. Árpából azonban egy kereszt megy az oldalközbe. A kévesorokat egy kiosit féloldalt rakják, hogy részint több férjen, részint
