Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Nagy Gyula: Aratás és hordás Orosházán

- 149 -Orosházán a Barkót kukával verik, A kukát maguk készítik leggyak­rabban eper-, vagy azilfaágból. őszi galyaláskor alkalmasnak látsző gályát meghagyják kukának. A gádorba vagy a ragalá, vagy a födélfa alá dugják. Ha a használatban levő felmondja a szolgálatot, akkor a kiszáradt nekivalőt a faragóJancsin vonyókássel kihegyezik. A haját csak a nyelének fogójánál fa­ragják le, mert különben könnyen megreped s akkor töri a tenyeret, néha a­­ratásközben előfordul, hogy amikor nagyon a marokverő tetejlbe süt a nap, vagy nagyon dűlt a gaz, a marokverő véletlenül a földbeveri a kukát és el­reped a nyaka. Ha szeretik a kukát, akkor összedrótozzák. Újabban eltört villaágból készítik a kuka kampóját. Egy megfelelő nyélbe csapolják és fá­val, nagyszeggel, vagy dróttal merevítik. A kukát a gádor végében falbavert fakaróra akasztják, hogy késnél legyen, vagy a kamrában tartják. Aratás előtt alkalomadtán megnézik a nagygereblyét is. Megnézik, hogy jól áll-e benne a nyél? Hem foghijas-e? A nagygereblyét az istálló mö­gött, az eresz alatt tartják. Sok helyen a gőréba akasztják. A favillát is megnézik. Ha az ága törött, akkor a kováccsal megcsináltatják. Egy lemezzel és két pánttal erősíti meg. Ha nem elég hegyesek az ágai, bicskával megfa­ragják. Az istálló röpereszete /széles eresz/ alá dugják. 2. Kézzel aratás a./ Kötélkészltés Orosházán emberemlékezet óta rávágják a gazt s a marokverő a tar­lóra terített kötélbe veri a markot. A kötelet leggyakrabban előre készí­tik. Az aratás megkezdése előtti napon naplement után - ha leszáll a har­mat - kötelet osinálnak. A kaszás és a marokverő kinézik a kötélcslnálásra alkalmas gazt. Legalkalmasabb a sürü, vékonyszáru, magas, érett gaz. Az i­­lyen gabona szára puha, hajlékony s ebből készül a legjobb kötél. A kötél­­készités igazi ideje a hajnal. Este igencsak akkor készítenek kötelet, ha nem aratnak későig. Rendszerint estefele keresztelnek és kaparékolnak s ha van még egy kis idejük, csinálnak egy pár kereszt kötelet. Eső után - mig nem lehet vágni a gazt - kőtelet csinálnak. Miután az esőben megpuhul a ga­bona szára, eső után legjobb kötelet készíteni. Arra törekszenek, hogy min­dig legyen elegendő kötelük. Kötélkészitési módokt Csavart k^til: A kötél készítője lehajolva összemarkol egy kötél­hez szükséges gabonát és hirtelen felegyenesedve tövestől kiszakítja, kl­­nyüvl. Azután a töves részét vagy a kissé feltartott jobblába ujjához, vagy a térdéhez ütögeti. Majd tövével befele maga előtt tartja és kétfelé vá­lasztja. A jobbkezében levő markot a balhóna alá csaptya. Jobbkezével átve­szi a másik kezében lévő markot és a fejek alatt összeteszi. Balkezével összeszoritja s a másikkal a gaz felével beborítja a kalászokat. Egy gyors mozdulattal a kötél két végével helycserét végez és beborítja a másik marok !

Next

/
Oldalképek
Tartalom