Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1961-1962)

Szabó Ferenc: Adatok az orosházi utcák és utcanevek történetéhez

- 139 -Dobd István Pozsonyi

Kunfi Zsigmond Szatmári

Farkas Antal Farkas Lajos

Károlyi Mihály gróf Károlyi György

1948 óta mindössze néhány utcanévváltoztatás történt.Kiemelkedik ezek közül a volt Csirkepiactér /a Szabadság tér egy része/ nevének a diosőséges 1919 emlékére Tanáosköztársaság térre változtatása /1959/.

III» Néhány adat Orosháza történeti topográfiájához

Aránylag keveset tudunk a belterület nagyobb részeinek mesterséges beosztásáról /tizedek»kerületek/. A tizedbeosztás minden bizonnyal az 1850- 63 évek elején alakult ki, amikor az osztrák hatóságok az éjjeli őrködést tizedek szerint szervezték meg. Az 1870-es években a tizedbeosztás még élt. /52/ 1876-ban 5 tized volt, tizedenként választottak 4-4 tagot a képviselőtestületbe. Nem valószínű, hogy a tizedekből alakultak volna a kerületek, hiszen a Szöllők belterületté nyilvánításáig Orosházának csak 4 kerülete volt. A kerületbeosztásnak egy lényeges szempontból is fontos szerepe volt« tűz esetén a toronyőr annyiszor kongatott, ahányadik kerületben észlelte a tüzet, igy mindenki tudhatta, hova kell mennie segíteni. Ezt a tűzjelzés! módszert még 1889-ben is szabályrendelet irta elő /53/.

Az első világháborúig egészen közkeletű volt Orosházán a belterületnek alvég-felvég szerinti megkülönböztetése. Határukat a Rákóczi ut és a Dózsa György utca vonala adja. Ettől délre esik az alvég, északra a felvég. A múlt században iskola, papiak, ártézikut is ennek figyelembevételével épült, ma már egyedül a temetők szempontjából kerül elő. Mindenkit a lakóhelye szerinti temetőbe /alvégi-felvégi temetők/ szoktak eltemetni.

A piacok elhelyezkedésének vizsgálata igen fontos Orosháza gazdasági története szempontjából,elkülönülésük, "szakmánkénti” differenciálódásuk különösen lényeges /54/. 1925-től kezdve évente négyezer országos vásárokat is tartott a község, ezek azonban sohasem szárnyalták túl a messze földön hires, nagyforgalmu csütörtöki hetipiacokat. Piacos nap van hétfőn is, de az mindig kisebb a csütörtökinél.

A takarmánypiac a század elején főleg a Sza'mapiactéren zajlott. Rövidebb ideig két szalmapiao is volt Orosházán. A fölső szalmapiac a Táncsics utca végén, az ártézi kút körüli téren alakult ki, de hamarosan megszüntette a község, megfelelő forgalom hiányában. Ebben a közsdgrészben ugyanis főleg földdel biró gazdák laktak, akiknek elég szalmájuk termett.Itt Isak a szőlőbeliek vásároltak.A régi óoskapiac a Fabriczy-féle /»Zoltai féle,. a Tass utca 3arkán álló/ iskolától a Huba utca sarkáig helyezkedett el. 1930 körül tették át, 1958-ig ott is maradt, az azóta beépített Ócskapiac-