Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1961-1962)

Szabó Ferenc: Adatok az orosházi utcák és utcanevek történetéhez

- 131 -gári kor e téren legfejlettebb hazai intézkedését, az 1937:VI. törvény érvényét Orosházára i3 kiterjesszék /31/.

A felszabadulástól napjainkig tartó belterületfejlódési szakasz 16 év alatt is rendkívül sokat produkált,elsősorban a városias külső megteremtését célzó építkezések terén. Az 1946, január elsejével magvalósult várossáalakulás után, amely Szentetornya és Tatársánc Orosházához csatolását is jelentette, 1946 őszére elkészült a részletes, a belterület központjában valóban városias utcák kialakítását célzó városfejlesztési terv /32/, amely elsősorban távlati célokat tartott szem «lőtt. Ez a terv emeletes, zártsorú beépítést irt elő az alábbi utcákon, tereken: Szabadság tér, Győri Vilmos tér, Széchényi Miklós tér, Kossuth La^os u., Előd u., Rákóczi ut a Bajnok utcáig, Ady Endre u., Bajcsy Zsilinszky u, a Sztálingrádi utcáig, Dózsa György u. a Luther ill. a Zöldfa utcáig, a Táncsics u.a 48. számig, ill, a Könd utcáig. Az utcák másik csoportjánál a földszintes, de zártsorú építkezést tette kötelezővé a tervezet. /Ezek: Állomás u., Október 6 u., Kossuth Lajos és a Thék Endre u. között, Szentesi ut a komlósi vasutig, Könd u.,Deák Ferenc u. a Rákóczi úttól a Vörösmarty utcáig, Pacsirta u. az Ady Endre utcától a Hajnal utcáig, Sztálingrádi u. a Kelet utcáig, Dózsa György u. a Luther-Oláh István és a Zöldfa-Fürdő utcák között, Veres József u.Táncsicsu. 31. ill. 50. számtól végig, Thék Endre u.,Bajza u., Bajcsy Zsilinszky u. a Sztálingrádi utcától az Aradi utcáig, Szabó Dezső utca a Makai ill.a Bercsényi utcákig. /

A hároméves terv és az első ötéves terv idején s azóta is számos ópitkezés volt Orosházán, amelyek a belterület városiasodása szempontjából-, nagyjelentőségüek. Elsősorban az uj gimnázium felépítésével kapcsolatban az előtte lévő Táncsics tér kialakítása jelentett sokat, amelyre egy rozoga, jellegtelen, ócska házakból álló tömb lebontása nyújtott lehetőséget, üj, mellékközponti jellegű városrész kiépítése indult meg 1948-ban a Mezőgazdasági Technikum és az un. városi bérház épületének elkészültével, a tűzoltólaktanya emelésével /1954/, s a volt vásártéren azóta felépült bérházsorral /1958-1962/, valamint az 1962-ben itt meginduló kórházépítéssel.1959-ben uiabb városfejlesztési terv készült, jórészt az 1946-os elgondolása tapaszálatai alapján. Célkitűzései lényegesen nagyvonalúbbak, mint az előző tervé /33/. A zajos üzemeknek a városból való kitelepitésén,a Szöllőkben emeletes házakból álló lakótelep létesítésén túl vasúti fölüljáró építése is szerepel benne. Ennek szellemében folyik már a városközpont modern kiépítése is. Ezirányban nagy lépést jelentett 1958-ban a piactér áthelyezése, /a gabonapiac kivételével/ a Kossuth szobor és az Alföld szálló környékéről a Könd utcába, a több mint félévszázados probléma lezárása 1960-6l-ben az uj városi tanácsháza felépítésével, 1959-6l-ben két bérház emelése a Dózsa György utcában, 1957-60-ban két bérház az Ady Endre és a Pacsirta utcák sarkán. 0- rosháza erőteljesebb iparosodása a földgaz es koolaj nyújtotta újabb lehe—