Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1961-1962)

Szabó Ferenc: Adatok az orosházi utcák és utcanevek történetéhez

- 125 -ennek alapján, hogy az összefutó és a közelben elhaladó utak alakították ki Orosháza utcahálózatának gerincét. Világosan mutatja ezt két térképelvétel elemzése. Az egyik Vertics József megyei mérnök munkája, a másik a közismert Josephinische Aufnahme /5/ /l. és 2. ábra/ Mindkettő 1783-84-ben készült, 40 évvel Orosháza megtelcpitése után.

Vertics térképe szinte minden utcát feltüntet az akkor meglévők közül, alig néhány akad azonban olyan, i.ni a forgalom szempontjából mellékes lett volna, ne utak mentén lenne. A részletesebb raj zu katonai felvétellel is összevetve, kétségtelenül megállapíthatók Vertics munkáján az alábbi utcák /mai nevükön/: Táncsics,Kossuth Lajos, Rákóczi ut, Ady Endre, Szabó Dezső, Makai, Tompa Mihály, Bajcsy Zsilinszky,Szabadság tér, Sztálingrádi,Pacsirta, Dózsa György. Részben létezett már a Zombai u./Ny-i oldala/, Hajnal

u., Kelet u., /Ny-i oldala/, Könd u. /D-i oldala/; talán az Aradi u./É. oldala/, valószínűleg a Deák Ferenc u. keleti oldala és a Kigyó u. déli vége. /Egy teljes és néhány féloldalas u'.ca esetében a térkép erős torzításai miatt alig lehet a maival azonosítani/.

A II. József korában készült felvételen határozottan fel-ismerhetők és teljes biztonsággal azonosíthatók a következő utcák: Táncsics, Bajcsy Zsilinszky, Dózsa György, Rákóczi ut, Kossuth Lajos, Ady Endre, Makai, Szabó Dezső, Hajnal, Pacsirta,Vörösmarty, a Deák Ferenc u. déli része, Thököly, Könd, Thék Endre, a Bercsényi u. déli része, az Ond, Tass u. kis része és a Huba u. keleti oldala. Érdekes, hogy a Zombai utcának a katonai felvételen nincs nyoma.

Vertics József térképén tehát 20, a Josephinische Aufnahme lapjain is 20 utca ismerhető fel világosan. Mindkét ábrázolás kezdetleges, mindenesetre azonban a katonai felmérése kell megbizhatóbbnak tekintenünk. Döntő ellentmondás a Zombai utca esetét kivéve nincs közöttük,alap jában véve megegyeznek. Orosháza 18. század végi települési képére tanúságuk szerint a lazán beépített, lényegében a befutó és kiinduló utak mentén kialakult ut?cák voltak jellemzőek. A belterület magjának utcahálózata alapjában tekintve azóta sem változott meg. Számos uj utca keletkezett az idők folyamán, ám valamennyinek illeszkednie kellett az első évtizedekben kialakult közlekedő vonalakhoz, amelyek a belterület vázát mindmáig meghatározzák.

Mindkét térképen nagy területet foglal el a településtől északra és északkeletre eső homokos háton a Szöllők /vinae/. Ma mar szinte hihetetlen, hogy a 18. század végén Orosházán termelték a megyében a legjobb bort /6/. Egészen a múlt század végén fellépő országos filoxerajárványig a helyi bortermelés és eladás eléggé számottevő volt./A tótkomlósiak pl. gyakran Oroszázán szerezték be a szükséges bort /7/•

A településnek a 48-as szabadságharcig tartó fejlődési szakasza lényegében csak uj mellékutcák keletkezését eredményezhette. Megfelelő Írott források hiányában a változások leméréséhez ismét egy kiváló térképhez kell