Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1961-1962)
Kiss István: Szinoptikus meteorobiológiai vizsgálatok növényi mikroszervezetek tömegprodukcióiban Orosháza környékén
101 -E vizsgálataira a tudományszak területén eliamerten újaknak bizonyultak. Az ut azonban nehéz volt... Engedtessék meg, szóljak erről is. Eleinte magara is fantasztikusnak tartottam azt a gondolatot, hogy a vizsgált mikroorganizmusok az időjárás változásait jelezzék. Az időnkénti elutasító kételkedés a népi "babonával" és saját elemző vizsgálataimmal szemben, majd újabb és újabb rádöbbenés az "Időérzékenység" biológiai valóságára - ezek a végletek jellemezték vizsgálataim első tiz esztendejét.Irodalmi támasztékot hiába kerestem. A különböző nehézségek, a "tudománytalanság" vádja,az elmarasztalás ée a pellengére állitás eshetősége és a szakmabeli támasz hiánya okozták, hogy az 1930-ban történt első "döbbenetes" észleléstől 12 évnek kellett eltelnie, mig a jelenség közlésére szántam magam. Az első közleményem /5/ nyomában elhangzó bírálatok között a következő alapos ellenvetések szerepeltek: 1. / Az általam említett meteorológiai vonatkozású néphagyomány néprajzi gyűjtésekben nem fordul elő, a ilyesfélét nem lehet hallani; 2. / "Időérzékeny" tömegprodukciókat miért nem irtak le eddig más kutatók? Állításaim csak akkor fogadhatók el, ha mások is hasonló eredményre jutnak; 3. / az időjárási változások gyakoriak, a tömegprodukciók meglehetősen ritkák. Miért nem "jeleznek" minden változást a tömegprodukciók? Válaszok: 1. Aaló igaz az, hogy az általam említett meteorológiai "regulát" ma már csak nagyon ritkán lehet hallani. Magam 1942-ben /5/ az Alföld területéről két formáját közöltem: "Zöldül a viz, eső lesz", vagy; "Kizöldült a viz, igencsak esőt kapunk". A harmincas évek második felében Szombathely és Kisbér környékén is hallottam ilyesféléről, de korántsem határozott megfogalmazásban. Éppen ezért nagy örömmel olvastam az Időjárás c. folyóiratban Sülé Sándornak 1948-ban megjelent közleményét /21/, amelyben a Veszprém megyei Kerta község időjárási hagyományait ismertette. Ezek között szerepel a következő regula: "Harmadnapra megjön az eső, ha a holdnak udvara látszik, felhőben nyugszik le a nap... ha a pocsolya, állóvíz szine zöld". Ebben az összetett "szabály"-ban a holdra, felhős napnyugtára vonatkozó kitételek a meteorológia által is megokolható tapasztalati tények, a viz zöldülésére vonatkozó állitás azonban már sokak szemében itt is "babonaság"-nak tűnhetett. Pedig nem más ez, mint az általam Békés megyéből már korábban közölt néphagyomány egyik formája. Kétségtelen tehát, hogy a meteorológiai vonatkozású néphagyomány még manapság is hallható. 2. / Szinoptikus meteorobiológiai vizsgálatokat a tömegprodukciók kialakulása szempontjából mások előttem nem végeztek,hasonló tapasztalatokat nem közöltek, igy eleinte semmi bizonyitékot nem hozhattam fel vizsgálataim "realitása" mellett. Hiszen a tömegprodukciókat kísérleti körülmény-
