Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

Móra Ferenc levelezése a gyomai Kner-családdal

20o/ Tonelli Sándor a szegedi kér. iparkamara főtitkára, Kner Imre és Móra barátja. Knerék kiadásában egy közgazdasági könyve jelent mega

210/ Kn.e.r Izidor külföldi kitüntetést kapott. E kitüntetés megünneplésén Móra nem tudott részt venni.

21/a/ Aere perennius monumentum - ércnél tartósabb, mara dandóbb emlékmű /Horatius egyik hires versének közismert gondolata/

22 J Heltai Gáspár /1520-1575/ paja, iró, nyomdász egy személyben 0 A reformáció korának egyik legsokoldalúbb Írója.

23J Szenczi^Molnár Albert /1574-1633 után/ A XVII. század első harmadának egyik legátfogóbb tudásu Írója. Pap, tudós, kinek nagyhírű munkája a latin-nagyar, magyar-latin szótár.

24./ Tótfalusi Kiss Miklós /1650-1702/ az első európai

hirü nyomdászunk. Amszterdami nyomdájának hire mész sze földön ismert volt. Magyarországi tevékenysége nem járt sikerrel0 Müvét, a Mentség-et Knerék adták ki újra 1940-ben, Kodály Zoltán ajánlatára a könyvnyomtatás 500 éves jubileumára.

250/ Gyomai tanyai tanitó.

26. / Elsőnek az egyenlőek közül.

27. / Kévét nem sikerült megtudnom.

28. / A levelezőlap másik oldalán a következő epigramma

van:

Mit mond felőled a világ,

Ne gondolj szerfelett vele:

Örülj, ha jót a jók s valót;

Ha rosszat a rossz s nem valót:

. Tűrd és ne szólj. Ha szólsz, felőled Még többet mond és mérgesebben

/Kazinczy/

A levelezőlap a Kner-nyomda kiadványa volt.

29. / A "Karlsbadi rigmust Móra több helyre is elküldte.

A Tiszatáj 1956. októberi száma is közöl egyet Tauszig Mária: Móra Ferenc miskolci kapcsolataihoz cimü tanulmányában. Móra közismerten nehezen olvasható Írására misem jellemzőbb, mint az, hogy a