Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

Értékes adatok egy orosházi iparosmester családi feljegyzéseiben

Jegyzetek

1. / Békés megyében egyes iparágakban oly kevesen dolgoztak a múlt század első felében;, hogy vagy más iparágakkal ■közösen alakítottak céhet vagy pedig másutt működő, erősebb céh kötelékébe tartoztak. Ilyen közös céh volt pl. Orosházán az 1818-’ban alakult szabó-szürszabó, Szarvason az 1844-ben alakult asztalos lakatos-kádár-üveges céh. A nem közös céhben lévő Békés megyei asztalosok, igy Supkégel is, a vásárhelyi önálló asztaloscéh tagjai voltak, az előtt tettek mestervizsgát. Vö.: Scherer Ferenc: Békés vármegye társadalma 1695-1848. Gyula, 19410 25c

2. / A Supkégel által emlegetett katolikus templom a mostani Alföld szálló mellett, a Kossuth-szobor helyén állott, az első világháború utáni években bontották le.

3. / A hadügyminiszteri tisztet ezidőben Aulich Lajos tábornok, a 13 aradi vértanú egyike viselte.

4. / Supkégel feljegyzéseinek pontosságát, hitelességét a

történeti forrásirodalom adatai is bizonyítják. Ebben az esetben egy 1849. aug. 2-én Kossuth mezőhegye si szállására érkezett jelentés is: "Szolnoktól Algyőig a Tiszán minden átjáró eszközök elrontattak; az algyői hid felszedetett és a gát három helyen átvágatott." Kossuth Lajos kormányzóelnöki iratai. Saj tó alá rendezte: Barta István. Bp „ 1955 . 815 . p. 500 sz .

5. / Ebben az időben Vadász Manó volt Szeged polgármestere. Vö. Reizner János: Szeged története, Szeged, 1899. III. k. 81.

6. / A magyar sereg 1849 aug. 2-ára virradóra hagyta el

Szegedet, Haynau aug. 3-án vonult be. /Reizner i„m.

II. k. 168-169.