Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

Móra Ferenc levelezése a gyomai Kner-családdal

amely legalább eddig tartotta még bennünk a lelket.

A múzeumbarátok most megjelent emlékfüzetéből önnek küldöm az első példányt. Nem volt kinyomtatásra szánt dolog, ne is méltőztassék benne a jószándéknál többet keresni.

Meleg kézszoritással hálás hive

Móra Ferenc

21 x 17 cm-es fejléces kézirás.

417/1923. szám.

Nagyságos Kner Imre urnák G y o m a .

Mindenekelőtt melegen köszöntöm a legifjabb Knert /10/, és gratulálok az idősebbnek és a legidősebbnek.

Én már rég tudom, hogy egyáltalán amiért érdemes végigküzdeni az életet, az a fénylés és tisztaság, ami gyermekünk szemébe adatott kárpótlásul az elvesztett paradicsomért .

A természetbeni adományoknak /ll/ sokkal jobban örültem, mintha készpénzt kaptam volna, mert ahogy én magamat ismerem, mindjárt elkönyveltük volna, s megint csomagoló papirra Írnánk az aktákat.

Az örömem nem is volt egészen önzetlen, a tollak között találtam bizonyos kék tollakat, amelyeket én már évek óta hiába hajszolok. Őszintén bevallom, hogy ezeket elsikkasztottam a köz elől, és legközelebbi regényeimet azokkal fogom megirni.

Nem is kell mondanom, mennyire örültem a Magyar Grafikának; /12/ remélhetőleg Biró Miklós notabilitása az Ön Ígéretét valóra fogja váltani.