Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

A dél-alföldi Károlyi uradalom gazdálkodása a XIX. század derekán

58.

földekért folyó verseny, egyideig ezek is iparkodtak még magasabb áron is bérleti földet biztosítani. így pl. közvetlenül Orosháza környékén is pl. 1853-ban 59 hold és 60 négyszögölet béreltek ki, de már 4 frt-os áron! /100/

A kiscsákói birtokon is kisbérietek után holdanként 3 fr. 53 kr-tól 7 fr. 39 kr-ig terjedő összeg fizetésére is vállalkoztak a parasztok. /101/

A tőkés bérletek által fizetett összeget azonban igy sem érik el. Ennek társadalmi következménye az lesz, hogy a kisparaszti bérletek száma csökken, mert non tudják felvenni a versenyt az ennél is többet fizető tőkéssel szemben. Ez a helyzet végeredményben gyökerét alkotta a század második felében lefolyt agrármozgalmaknak .

A gazdálkodás technikáját tekintve a tőkés bérletek nem jelentettek ezen a területen nagy változást sokkal inkább az uradalom saját kezelésében lévő területén tapasztalhatjuk majd ezeket a jelenségeket, ahol már megindul a kapitalista módon való gazdálkodás a század derekán. Ez teszi indokolttá, hogy ily szempontból is megvizsgáljuk a Károlyi birtok gazdálkodását.

B./ Uradalmi gazdálkodás

A kiegyezést követő idők jelentős gabonakonjunkturát jelentettek. Mégis most, midőn a Károlyi uradalomnak a gazdálkodását vizsgáltuk, láthattuk, hogy ez az állapot már a kiegyezést megelőző időben is kialakulóban volt. A gabonaértékesítés lehetőségei fokozódtak. Ennek okai természetesen nem azok voltak, mint a kiegyezés után, de vannak most is olyan tényezők, melyek befolyásolják a gabonapiac alakulását. így rá kell