Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

Társas cséplés Orosházán

is ott voltak. Oda helyezték el a mentőládát is. 5. /A kévevágókés a géphez tartozott. Rendszerint a gé­pész, vagy a géptulajdonos készítette. Készít5je egy kimustrált kasza hegyéből egy 30-35 cm-es darabot vágott. A lapját az orma mentén mintegy 10 co|. hosz­­szúságban levágta. Az orom végét kihegyezte s egy nyélbe ütötte. A kiálló hegyes végé^ vagy egyszerű­en ráhajtotta a nyél végére, vagy platnit húzott rá s rányitolta. Az élét úgy kalapálta ki, mint a ka­szát. Utána kaszakővel megfente. Egy géppel^5-6 kést is kivittek. A cséploszekrényben két kés volt. Egyiket használták, a másikat a használt gépszijból készitett és az állásdeszkára szegeit ^tartóban tar­tották. Rendszerint délelőtt és délután kalapálta ki a pihenőben levő etető, a bódéra, vagy a szer­számkocsira szerelt satun, va^y^a kazán kerekein. Használat közben néha a kévevágó valami vasdarab­hoz fente, hogy az esetleges csorbaságát kiköszö­rülje . 6. /Az adatok legnagyobb részét^Sárközi Ferenc 56 éves, Orosháza, Csabai utca 18 szám alatti lakos közölte. S.F. négy évig lakatos-tanonc volt, s egy évig, mint géplakatos dolgozott. Több éven keresztül a gépnél etető volt. A cséplőgép körüli munka minden csin­­ját-binját jól ismeri. Az értékes adatokért köszö­netét mondok. A rajzokat Kerti Károly grafikus készítette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom