Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)
A dél-alföldi Károlyi uradalom gazdálkodása a XIX. század derekán
46. gyik jelentésében arról ir, hogy /76/ az egyik esztendőben őszi alá adtak haszonbérbe 1909 holdat. Ebben az e~ setben a bérlők nemcsak természetbeni bérletet fizettek, hanem jelentős pénzösszeget, mint bérletet adtak a pénztárba. Pénzhaszonbér fejében holdanként 8 fr és 67 kr.-t kellett befizetniök. Az uradalom számára ez jelentős biztosított jövedelmet jelentett, hiszen a fenti birtokrészekért összesen 16.371 fr. és 50 kr.-t kellett a parasztoknak fizetniök. De ezen kivü] még 138 mérő gabona is járt az uradalomnak. Ez az összeg, - a gazdasági vezetők szerint - nem volt magas, mert az előző évek bevételéhez viszonyítva csökkent. A megismétlődő rossz termésű évek következtében 1863-ban csökkentették a bérletet, mert a jelzett okok és a csekély gabonaár miatt /tartozásuk legnagyobb részét pénzben kellett befizetniök/ a lakosság vállalkozási kedve csökkent. A szántóföldi gazdálkodás céljait szolgáló bérleti területeken kivül már 1863-ban jelentős kiterjedésű területeket adtak bérbe dohánykertészeknek is. Az uradalmi számítások arra mutatnak, hogy az ipari növények termesztése jelentős jövedelmet biztosított a birtok urainak. így pl. az ujfalusi dohánykertészeknek átadott 306 hold dohányföldért és 238 hold ingyen legelőért,májd az ugyanitt bérbevett 582 hold szántóért 3496 frt-t és 50 kr-t kapott az uradalmi pénztár. Ez pedig 6 frt-s bérletet jelent holdanként. /77/ A következő év tavaszán /1864-ben/ újabb 575 hold került kiadásra, melyért 4762 frt-t vett fel a pénztár. Ez pedig az előző évi jövedelem tetemes fokozódását jelenti. /78/ A bérleti összegeket azonban nemegyszer a parasztok nem tudták kifizetni, és ilyenkor az uradalomtól, mint kölcsönt kapják meg ezt az összeget. Ez a
