Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

Egy babonás szokás a Békés megyei szlovákoknál

w.

"tót sáfrányosok" az Alföldet is bejárták gyógyfüveiket árusítva. /10/

Az általános néphit szerint "mágikus erő csak akkor van a füvekben, ha bizonyos jelesnapok... éjfélén s meghatározott módon szedik..." /II/ igy vélték Tótkomlóson is. A tótkomlósi asszonyok Mihály napjának /szeptember 29./ hajnalán, napfelkelte előtt mentek ki titokban a temetőbe, és ott szedték fájáról a klokoőot. A pitvarosiak és csanádalbertiek állítólag a tótkomlósi hetipiacon vették a helybeli szlovák asszonyoktól. Általában amelyik asszonynak volt több klokoca, az adott belőle lányának, szomszédasszonyának és ismerősének is, hogy annak is szerencséje legyen.

Gyűjtésűnk során az említett helységekben az idős asszonyok egyikénél-másikánál még mindig megtalálható a klokoc és a szerencse-hozó erejében való babonás bizalom. A Békés megyei szlovákság közötti elterjedését pedig valószínűleg a múltban hozzájuk is eljáró szlovák ole.jkár-ok magyarázzák, akiket Békés megyében zelinkároknak neveztek.

Békéscsaba, I960.

Tábori György