Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)
A "tályog-gyökér" előfordulása Orosháza határában
320. Ádára a fekete hunyor /Helleborus niger/ gyökerét ajánlja. Az idézetekből kitűnik, hogy a tudományos vélemények egyértelműen a Helleborus gyökerét tartják "tályoggyökérnek." Viszont vizsgálataink szerint az is kétségtelen, hogy Orosháza, Pusztaföldvár, Csorvás környékén a nép állatgyógyászati drogként az Adonis fajok gyökereit használja. Sőt, a szomszédos megyékből is ide jártak "tályog-gyökérért." Mindez arra mutat, hogy a "tályoggyökér" nevű népi drogot többféle növény, de minden esetben boglárka-féle növény gyökere szolgáltatta. Ez utóbbi körülmény pedig arra enged következtetni, hogy a "tályog-gyökér" húzásnál nem csupán egyszerű kuruzslásról volt szó, hanem valamiféle gyógyítási próbálkozásról is. Befejezésül még az Adonis volgensis Csorvás-környéki előfordulása növényföldrajzi jelentőségéről emlékezünk meg. Az Adonis volgensis más lelőhelyét hazánkban eddig nem ismerjük. Úgy látszik, hogy ennek a keleti származású pusztai növénynek Csorvás környéke a legnyugatibb előfordulási területe Európában, miért is florisztikai jelentősége van. Az elmúlt esztendőben pl. dr. Zólyomi Bálint akadémikus, a Magyar Nemzeti Múzeum, illetve Természettudományi Múzeum Növénytára és a vácrátóti Botanikai Kutatóintézet igazgatója járt ezen a területen, s részletes felvételeket készitett Orosháza e nevezetes növényéről. Munkatársai között itt volt. A. Medvecka-Kornas lengyel kutató, akit a Lengyel Tudományos Akadémia küldött ide a hazánkban folyó és Zólyomi’akadémikus által vezetett erdős-sztyep-kutatások megismerésére.Zólyomi megállapította /6/, hogy a csorvási Adonis volgensis kisérőnövényzetében a lösz-sztyeprét sok eredeti vonását őrizte meg. Zólyomiék itt megtalálták az aranysárga
