Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

A "tályog-gyökér" előfordulása Orosháza határában

313. A deal útvonal mentén került be az utóbbi időkben kelet fe­lölj hanem jóval korábban» E tekintetben kiemelte a ta­lajtani /pedológiai/ bizonyítékot is. Javasolta továbbá, hogy e* Adonis volgensis Csorvás-környéki és az Adonis vernalia általunk feltárt ''tatársánci'1 lelőhelyeit termé­szetvédelmi területnek nyilvánítsák. A volgamenti hérics 1936. május elején már a ter­mésérlelés időszakában volt. Ez alkalommal tapasztalhat­tuk, hogy - mint az ide mellékelt fényképen látható - a terméskékből álló összetett termések /amelyek szinte sza­bályos gömbalakúak/ nem egyenesen ültek a tövek eléggé hosszú tengelyképletén, hanem a terméscsoportot tartó szárképlet kacskaringósan görbült és lefelé hajlott. A virágzás idején a növénynek ez a része még fénykedvelő /heliophil/, az elvirágzás után, illetve a termés érésé­nek idején azonban már inkább árnyékkedvelővé /skiophil/ válik. A következő esztendőben Jávorka Sándor akadémikus is megvizsgálta az Adonis volgensis Csorvás-környéki lelőhelyét. Édesapám minden esztendőben meglátogatta - virágzás idején - a csorvási és a "tatársánci" Adoniso­­kat. Az 1938., 1939., illetve 1942. években magam is újra bejárhattam ezeket a területeket. Az 1936. és 1942. évek­ben végzett bejárások eredményét a térképvázlat jelzései és a rájuk vonatkozó alábbi táblázati adatok szemléltetik: A lelőhely leirása Időpont A növény előfordulásának mértéke 1-es szakasz: a vasú-, ti töltés északi old.1936.IV.13 _______!_____________*_________1 4 folton 18-20 tő, fej­lettek, jórészt virág­zásban vannak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom