Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)
Régi vízfolyások és elhagyott folyómedrek Orosháza környékén
292. zó /Fekete/~ér déli kiágazása volt az Eperjesi-ér, mely az Igási-csárdától délre a régi Ivlágori-szélmalomnál torkollott a Száraz-érbe. A Kopáncsi-ér déli lefutó ága a Forgó-tó nyugati csücskébe torkollott, - ahol a Királyhegyesi-érrel egyesült. Igen kanyargós és jól kifejlett medre Makónál északnyugati irányban húzódva a Jángori Kettős-halom közelében tűnt el a szabályozások előtti, Maros és Tisza közös árterében. A Királyhegyesi-ér egyes szakaszai különböző néven szerepeltek. Tótkomlós-Kiskirályhegyes közti szakaszát Folyó-érnek, a Határhalom-Lebujhalom közti szakaszát Eperfai-érnek, Makótól keletre Mikocsaiérnek, Makótól északra Margita-érnek nevezték. A Királyhegyesi-ér medrét több folyó alakította ki. A régebbi folyó nagyobb vizmennyiségü volt. A jól kiképzett mederét ez alakította ki. A későbbi folyó már kevesebb vizet szállított, ez a régi medret újra beárkolta. A Cservölgy A Cservölgy laposaiban a vízfolyások korábban szűntek meg, mint a Királyhegyesi-érben. A régi medrek jórészt feltöltődtek, sok helyen elegyengetődtek, - a felszínen helyenként már csak enyhe hajlat formájában ismerhetjük fel egykori futási irányát. Az ellaposodott, elszélesedett medrek méreteiből, enyhe ivelésü kanyarulatai és a környékén több helyen található folyami eredetű homok alapján - jelentős, régi folyóra-következtethetünk . A meder környékén néhol szikes területeket találunk. A mederben számos helyen néhány m mélyen folyami homokra bukkanunk.
