Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

Régi vízfolyások és elhagyott folyómedrek Orosháza környékén

bővizű lett volna, hogy hajón vagy pedig tutajon szálli tották volna rajta a sót Erdélyből.

Visszatérve a Hajdúvölgy elágazásaira, Szeremlei és Bodnár is minden bizonnyal Szabó megállapitásait veszi át /ugyanis e gondolatokat Szabó emliti először/, hogy a "Hajdúvölgy két ágra oszolva a déli része a Száraz érbe ömlött." Erre vonatkozóan semmi közelebbi meghatározást nem nyújtanak. A terület bejárása és részletes térképek tanulmányozása alapján megállapítottam, hogy a Hajdúvölgynek ilyen déli ága a Száraz érbe nem ömlött. /Szabó feltehetően a Földvár felől húzódó Száraz-érbe torkolló Aranyad-érrevagy talán a Szöllős puszta felől a Barta mezőn át Tótkomlós felé tartó régi medreket magukban rejtő laposok,.hajlatok egyikére gondolt./ Az Aranyad-ér és a Barta mezőn át húzódó száraz medrek élővizfolyásúk idején valószinüleg kapcsolatban voltak a Hajdúvölggyel - medrük kialakulása azonban nem a Hajdúvölgy élővizfolyásának, illetve kiágazásának tekinthető.

Hód-tó

A Szegvár alatti Kontra-tóhoz kialakulás szempont Jából hasonló régi Tisza-morotva a Hódmezővásárhely alatti félkörivben elterülő, nyugat felől sarló alakban nyitott Hód-tó és Gyuló-ér medre. A Hód-tavának vizét Vályi András /38/ a Tiszából származtatja. "Kifolyt a Tiszából rész szerint Hód mező Vásárhely felett, rész szerént pedig azon alul. Középen széles szigetet formál, mely a vásárhelyieknek legelőt szolgáltat. Nagy áradások idején két mérföldnyire is elterjed, s temérdek