Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)
Régi vízfolyások és elhagyott folyómedrek Orosháza környékén
273. A Vekor Szarvastól délnyugatra régi folyó volt a Veker. Futási iránya a Szentes-Szarvas közti alacsonyabb térszintit területen helyezkedett el. Alsó szakasza szép kifejlődésben most is megvan, felső szakasza a Veresegyháza és Káka puszta gyakran vizzel boritott földjén tűnik el. Az ősi folyó medrét összefüggően itt ma már alig lehet kimutatni. A Veker még a múlt század elején is a Szarvastól délre levő Káka fokon át /mig el nem zárták 1839-ben/ a Körös árvizét vezette le a Kurczába. Czlrbusz Géza szerint "a Veker a Körösnek régi ága." /17/ Mivel vize a legutóbbi időkben a Körösökkel volt kapcsolatos - innen ered Czirbusz megállapitása. Azt azonban nem állíthatnánk, hogy a régi folyó medrének kialakulása a Körösök függvénye lett volna. Zalotay Elemér /18/ találóan állapította meg, hogy "...a Veker folyó felső szakaszának kialakulás lehetősége arra utal, hogy a Szentes határának lápvilágába torkolló folyó nem északkelet, tehát a mai Hármas Körösből, hanem egyenesen keletről a Csikós éren át hozta a szükséges vizet." Vertics Szarvas környékét ábrázoló térképe /19/ szerint a Veker folyó a Büsér-tóból ered. A Büsér-tó vizét részben a Balczó-Eréből /Sirató lapos/, részben a Körösből a Kákái fok révén a Csikós-éren át kapta. Egyébként Zalotay fenti megállapításait Vertics 1784. évből származó térképe alátámasztja. A Veker alsó szakaszának medre, méretei, kanyarulatai arra mutatnak, hogy a folyó kialakulása a mai Körö-