Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

Régi vízfolyások és elhagyott folyómedrek Orosháza környékén

263.

A Békés-Csongrádi Maros sok ágra szakadozva folyt.

A futóhomok legnagyobb felhalmozódása a folyóágak közén ment végbe. "A folyók árteréből és középvizmedréből kis vizállás idején, különösen nyár végén a szelek rengeteg homokot fújtak ki és hajtottak fel a szomszédos magasabb löszfelszinre." /8/ A felkapott, felemelt por a levegőben hosszabb-rövidebb ideig lebegve maradt és súlya szerint osztályozódva lassan hullott le. A törmelékkúp magasabb térszintjein homokosabb, az alacsonyabb szintű területeken és mélyedésekben agyagosabb alföldi löszfajták keletkeztek.

A futóhomok-terület északi határvonala: Aradkövi- Ujszentanna-Székudvar-Békéscsaba-Kondoros-Csabacsüd-Szentesen át húzódik, déli határvonala: Gyorok-Ujpanád-pKUrtös-Dombiratos-Kunágota-Mezőkovácsháza-Tótkomlós:Sámson- Pöldeák-Batidahalom.

Legnagyobb vastagsága Mácsa-Medgyesegyháza vonalában húzódik, ahol a 10-12 m»t is eléri. Átlagos vastagsága 5-6 m. Az egykori hatalmas futóhomok-terület nyugat felé a Tisza széles árterében végződött, - ma nagy részét alföldi löszréteg takarja, - helyenként a felszinen is található, igy pl. Királyhegyes, Csanádalberti, Kunszentmárton, Szentes között is. A mai Szárazérből dél felé a futóhomok-réteg elterjedése már nem általános. A keletnyugati irányban hosszan elnyúló, elhúzódó vonulatok többszörös sorban képződtek, itt az egészet lösztakaró boritja - mely Apátfalva-Csanádpalota-Királyhegyes közöt'j a legvékonyabb. /9/

A lösztakaró vastagsága váltakozó. Nagylak-Orosháza- Gyoma vonalától keletre a kékhomokos, kavicsos, futóhomokos felszinen vékony rétegben maradt meg. A Mácsa-Medgyesbqdzás-Nagyszénás^Szentes vonalában kialakult futóho-