Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

Az Orosháza-környéki szikes vizek mikrovegetációjának vizsgálata

237 bontható. E két szakasz a mikroszervezetek kvalitatív éa kvantitatív viszonyai tekintetében jelentősen különbö­zött egymástól. A vizvirágzás első életszakaszában az Euglena sociabilis Dang, és az Euglena lepoeincloid.es Drez. még jelentéktelen szerepüek voltak, viszont a má­sodik szakasz nyárelején hatalmas tömegben léptek fel, s a vizvirágzás jellegét egészen a nyár végéig uralták. Hasonló jelenség volt észlelhető a Lepocinelis Buetsch­­lii-nél is, viszont a Lepocinelis texta /Duj./ Lemm. mindkét életszakasz nyáreleji időszakában nagy tömegben lépett fel. A vizvirágzás két életszakasza között a tömegal­kotó fajok kulminációs ideje szempontjából is különbség mutatkozott. Az Aphanizomenon flos aquae var. Klebahnii Elénk. - bár kulminációs ideje a nyár és az ősz - az el­ső életszakaszban télen is kulminált. Ez a jelenség vi­szont a második életszakaszban nem következett be. A Pteromonas angulos^ Lemm. az első életszakaszban tavasz­­szal jelentkezett legnagyobb tömegben, a másodikban vi­szont télen érte maximális egyedszámát. A vizvirágzás egyébként fajokban rendkívül gazdagnak mutatkozott. Ősz­­szesen 118-féle mikroszervezet fordult benne elő, éspe­dig: Cyanophyta 4 = 3,39 % Euglenophyta 89 = 75*^2 % Chlorophyta 25 = 21,19 % Összesen: 118 = 100,00 % Az előbbi törzsekből dominálóknak mutatkoztak a követ­kező speciesek: Aphanizomenon flos aquae var. Klebahnii Elénk., Pteromonas angulosa Lemm., Euglena sociabilis Dang., valamint a Trachelomonas crebeá Kell. emend. Defl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom