Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)
Az Orosháza-környéki szikes vizek mikrovegetációjának vizsgálata
a legjelentősebbek. 1. A szikesvizl mikrovegetáció legjellemzőbb vonásai A szikes vizek mikrovegetációjának életére vonatkozóan két igen jellemző vonást kell megemlítenünk, éspedig: a./ a mikroszervezetek időnként hirtelen felszaporodhatnak, b./ bizonyos időszakokban vagy évszakokban váltogatják egymást. A tömeges felszaporodás annak a következménye, hogy a viz egyik vagy másik mikroszervezetféleség számára igen kedvező táplálkozási feltételeket nyújt, aminek következtében egy-egy faj fejlődésében és szaporodásában ugrásszerűen előretör, s annyira felszaporodik, hogy tömeges jelenlétével a vizet megszi nézi. Ez a tömegprodukciós jelenség az ún. "vizvirágzás /flos aquae/. A szikes vizekre nem a fajok nagy száma, haner, bizonyos fajok nagy egyedszáma /tömegprodukciója/ jellemző. "Vizvirágzások" az orosházi szikes vizekben Bátran mondhatjuk, hogy a szikes vizek egyik legjellemzőbb életnyilvánulása a "vizvirágzás". Bár e jelenséget számos és eltérő fajiságú mikroszervezet-féleség előidézheti, a legtöbb kutató vizvirágzáson kizárólag csak a kékalgák /Cyanophyta/ tömegprodukcióját érti Ez egyoldalú és ma már nem indokolható felfogás, amely tisztán csak arra vezethető vissza, hogy Linné egyvizben nagy mértékben felszaporodó kékalga-féleséget, a mai Aphanizomenon flos aquae-t, a "viz virágának", vagy "vizi virág"-nak nevezett el. Bizonyos, hogy a szikesekben fellépő vizvirágzásalkotók között a Cyanophyta fajai igen gyakoriak, e sajátságukról azonban egyes
