Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

Az Orosháza-környéki szikes vizek mikrovegetációjának vizsgálata

a legjelentősebbek. 1. A szikesvizl mikrovegetáció legjellemzőbb vonásai A szikes vizek mikrovegetációjának életére vonat­kozóan két igen jellemző vonást kell megemlítenünk, és­pedig: a./ a mikroszervezetek időnként hirtelen felsza­porodhatnak, b./ bizonyos időszakokban vagy évszakokban váltogatják egymást. A tömeges felszaporodás annak a következménye, hogy a viz egyik vagy másik mikroszerve­­zetféleség számára igen kedvező táplálkozási feltétele­ket nyújt, aminek következtében egy-egy faj fejlődésé­ben és szaporodásában ugrásszerűen előretör, s annyira felszaporodik, hogy tömeges jelenlétével a vizet megszi nézi. Ez a tömegprodukciós jelenség az ún. "vizvirágzás /flos aquae/. A szikes vizekre nem a fajok nagy száma, haner, bizonyos fajok nagy egyedszáma /tömegprodukciója/ jellemző. "Vizvirágzások" az orosházi szikes vizekben Bátran mondhatjuk, hogy a szikes vizek egyik leg­jellemzőbb életnyilvánulása a "vizvirágzás". Bár e je­lenséget számos és eltérő fajiságú mikroszervezet-féle­­ség előidézheti, a legtöbb kutató vizvirágzáson kizáró­lag csak a kékalgák /Cyanophyta/ tömegprodukcióját érti Ez egyoldalú és ma már nem indokolható felfogás, amely tisztán csak arra vezethető vissza, hogy Linné egyviz­­ben nagy mértékben felszaporodó kékalga-féleséget, a mai Aphanizomenon flos aquae-t, a "viz virágának", vagy "vizi virág"-nak nevezett el. Bizonyos, hogy a szike­sekben fellépő vizvirágzásalkotók között a Cyanophyta fajai igen gyakoriak, e sajátságukról azonban egyes

Next

/
Oldalképek
Tartalom