Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

A battonyai zendülők pere

A felkelés után

*

A Battonyán Junius 21-én felkelt földmives nép moz galmát-elnyomták.- A következő napokban a megye egész területén visszaállt a '’rend és nyugalom”. /15/ A mozgalma kát kiváltó.okok megszüntetése polgári demokratikus köve telesek-teljesítésétől függött volna. A századvégi uralkodó osztály ebbe sem mehetett bele, hisz a követelések azon túlnőttek volna,-és már szociális igénnyel léptek volna fel velük szemben. Minél inkább terjedőben volt a forradalmi mozgalom, annál szervezettebben és kiméletlenebbül,nyomták el. A vezetőket mindenütt letartóztatták, vád alá helyezték, a munkásköröket betiltották, jelvényeiket, zászlóikat elkobozták. Katonaság, csendőrség szállta meg a megyéket. /16/ A battonyai felkelés után nyomban egy-egy század katonaság szállja meg Mezőkovácsházát, Csanádapácát, Nagylakot és Makót. Megerősítették a csendőrállomásokat. Tekintettel az aratási időszakra, tovább szigorítják az ellenőrzést. A községi elöljáróságok a legkisebb gyanús jelre, amelyet a munkásnép körében észlelnek, jelentést tartoznak tenni a főszolgabírónak. Minden községházánál lovasküldönc felállításáról gondoskodnak. Az őrjáratok naponként tesznek jelentést a főszolgabiráknak. Záróra megszigorítást adnak ki. Az aratómunka megkezdésekor a községi elöljáróságok állandóan szolgálatot kötelesek tartani. /17/ A hatóság a mozgalmaknak nem tudja útját állni. A nincstelenek harca nem ér véget junius 21-én. Sok battonyai munkás éppúgy,

mint a csabaiak, és az orosháziak, a szomszéd falvakba ^ ‘

menekült, és nyomukban tovább terjedt a felkelés hire, parázslott az elégedetlenség. /18/