Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

Babáj Gyurka

166

Babáj. ’’Személy ugyan azonossága őt jól ismert tanúk vallomásai nyomán állapíttatott meg,” vele lelőtt két társának neve azonban nem-derült ki. A "megugrott"

V

betyárok egyikét,,«. azonban a napokban vizsgálati fogságban tartása alatt magát felakasztott Majláthra való Molnár Sándor vallomása szerint Törkő Lajosnak hivják." /28/ Törkölyt, titkos feljelentés alapján már július 26- án keresték Szegeden, a Rókuson működő Sajtos-féle kocsmában. Itt azonban a perzekutorokra amúgyis dühös kocsmáros és családja a Vékes Imre alkapitány vezetése alatt érkező járőrt megtámadta és "őket betyár, rabló és akasztó fára való czimekkel illették, részeg disznó kutyáknak nevezték." A kocsmában a pusztázók durvasága és pökhendisége miatt véres verekedés robbant ki, ezalatt Törköly "elillant." /29/ A tehetetlen pandúrság ellen fölajzott közvélemény hatására ezt az esetet az újságokban is szellőztették. /30/ Nincs adatunk reá, hogy mikor, de valószinüleg még 1868-ban sikerült -Törköly Lajost kézrekeriteni. A rosszul felszerelt Orosházi tömlöcbe zárták be, ahonnan 1869 március 17-én /Sramkó János nevű fegyenctársával együtt/ megszökött. Érdekes, hogy a jelentés* szerint "... az ép tegnapi napon siegelte tó követválasztás alkalmával megjelent sok ezer ember által okozott zavarnak tulajdonítható ezen esemény." /Az említett követválasztáson éppen Táncsics Mihályt választották meg Orosháza képviselőjévé!/ /31/ Ráday Gedeon egyik átiratából derül ki, hogy Törköly "Pest megye péteri származású volt", és 1869-ben fejére 200 forintot tűztek ki. Ez év október 2-án Ráday emberei elfogták őt, és a szegedi várba került. Mindenáron a Babáj-bandához fűződő kapcsolataira akartak fényt deriteni.. Nem ismeretes, milyen sikerrel. /32/