Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

Babáj Gyurka

Vakmerősége ’’hősiesség’ . S a helyett, hogy utálattal fordulnának el tőle, csak csodálni és rettegni tudják."/4/ Babáj Gyurka szereplése mindezek ékes bizonyítéka.

1868~ban csak annyit tudtak róla, hogy "többek állítása szerint, neve: Babáj György, makói oláh születésű, előbb .juhász volt, később katona lett. 30-35 éves,

erőteljes, bátor ember". /5/ A hires betyár valóban Makón született, 1834. április 26-án. Igazi neve Papp György, a "Babáj" név csak a család mellékneve, ragadmányneve. Természetes, hogy a nép ezt használta. Makón számos olyan Papp-család élt és él, melyek "Bobáj","Babáj", "Babai" melléknevet viselnek. /6/ A hivatalos iratok és a korabeli újságok a hires betyárt "Babák" és "Babály" név alatt is emlegetik.

Babáj Gyurka bandájára vonatkozólag 1868. áprilisából származik első adatunk. Május 3-án az egyik szegedi újságban az alábbi rövid hir jelent meg: "Rablók. Csanád-,Torontói- és Temesmegye némely részében egy hat személyből álló rablóbanda űzi bűnös mesterségét; mintegy 10 nappal ezelőtt Klárafalva tájékán időztek, Torontálmegye 40 pandúrral persequaltatta őket, de aligha volt sikere, különben hire már hozzánk is eljutott volna." /7/ Valószínű, hogy Babáj és társai nem akkor lettek betyárrá, a vezér neve azonban előbb nem fordul elő, más ügyek kapcsán sem.

1868. júniusától kezdve egymást érték a virtusos betyártettek, rablások Szeged környékén, melyek mind Babáj Gyurkát és embereit dicsérik. Ha megnézzük a fontosabb eseteket, világosan látható belőlük: miért rokonszenvezett a nép a betyárokkal, miért támogatta, bújtatta őket. Junius 10-én reggel Babáj és társai a Palota /Csanádpalota/ és Makó közötti csárdában megtá-