Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

A dél-alföldi Károlyi uradalom gazdálkodása a XIX. század derekán

11.

uralkodó felvilágosult absolutizmust. /20/

Ilyen módon érthető, hogy Ma parancsolatokon semmit sem adnak, mindenféle dolgaikban nagy hátramaradást kell szenvednem és, hacsak pénzes munkással az életet fel nem takarittatom, az Urbárium mellett minden a földön vész. Akik munkára jönnek, mind pénteken, szombaton jön, egész héten, senki," /21/

A piac kiszélesedése következtében megerősödő majorsági gazdálkodás mély hatással volt a parasztságra. A század első felében főleg állattenyésztéssel és bérbeadással usuálták e területet, mig a második felében már a jövedelem fokozásának módszere az allodium növelése volt. Ez pedig maga után vonta a robotszolgáltatás növekedését, ami a parasztság fokozódó ellenállását vonta maga után.

Ezeknek a mozgalmaknak eredményük volt, hiszen korlátozták a földesúri szolgáltatások mértéktelen emelését. Ebben segítségére voltak a parasztságnak a felvilágosult absolutizmus kormányzókörei is.

A Dajka-mozgalom végeredményben klasszikus példa arra, hogy a paraszti szolgáltatások emelése mily hatással volt a feudális társadalom termelőosztályára, de arra is, hogy az uralkodó hogyan igyekezett korlátok közé szorítani a földesuraknak a szolgáltatások növelésére irányuló törekvéseit is.

Az 1774-ben keletezett leiratban, mely tisztázni igyekszik ezt az ügyet, olvashatjuk a következőket:"az Szegény községet az hamisan koholt urbárium mellett minden életitül megfosztván, annyira elnyomoritotta volna, hogy sem a Királyi adót, sem az uraság dolgát már végben nem vihetné." /22/ Ezen leirat a 2. pontban kemény szavakkal Ítéli a földesúri kizsákmányolást: " a királynő parancsolatja.,, által az hatalmas biró és