Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

Az aradi hiteleshely vezetői

119.

András olvasó- és Balázs éneklő- kanonok jelent meg„Megállapodtak a birtokfelosztásban. Ezenkívül: A prépost ne büntessen és ne zaklasson egy kanonokot sem kellő ok és a káptalan vagy az aradi egyház nagyobb részének beleegyezése nélkül» Viszont a kanonokok kötelesek a prépostot minden lázadé és makacs ellen megsegíteni. A közterhek viselésében az arány: egy a kettőhöz, azaz egy részt a prépost, kettőt a káptalan visel. Az egyezség megszegőjére 100 márka birságot állapítottak meg oly módon, hogy amelyik fél ezt az egyezséget perrel támadná meg, annak a per megindítása előtt le kell tennie a megtámadott fél javára ezt az összeget, Az érsek kancellárja és jegyzője voltak e megállapodás bizonyítására külön felkért tanuk. Az egyezséget Steruchin János közjegyző foglalta Írásba. /69/

IX. Bonifác pápa /1397. X. 1./ megbízza a név szerint nem említett aradi prépostot, hogy Fügedi Miklós csanád^iegynázmegyei klerikust iktassa be a Csanádi kanonokságba. A következő század elején sincs üresedésben a prépostság. Az Apostoli Szentszék /1402. VII. 1./ megbízza az aradi prépostot, hogy Temesvári Miklós egri kanonoknak a temesvári Szent-Eligius plébániát adja át.

E plébániához kánonilag csatolva van: a Szent György és a Szent Márton egyház, továbbá a Boldogságos Szűz és a Szent Margit kápolna. Ezt a plébániajavadalmat Benedek fia Jakab elhunyta után Mária királynő kegyúri bemutatása alapján /70/ a Csanádi püspök adományozta Temesvári Miklósnak. Ő azonban kételkedett az adományozás érvényességében , 'és a Szentszékhez fordult. IX. Bonifác pápa kinevezte temesvári plébánosnak, és megengedte, hogy egri kanonokságát továbbra is megtarthassa. Ugyancsak