Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)
Az aradi hiteleshely vezetői
114. idén nagyszombaton - mondta András prépost - Arad városában meggyilkolták Miklós tisztjét, és ezzel kapcsolatban Becsei Imre 30 márka kárt okozott nekik, mert dacára annak, hogy kérték ót, nem akadályozta meg ebben embereit. Becsei Imre kereken tagadta bűnösségét, és ártatlannak vallotta magát. Hajlandó volt magát bűnösnek kijelenteni, ha András prépost állításaira esküt tesz. Mivel egy biró sem akadályozhat meg bárkit is ettől - mondja az országbíró - ezért nem a jog cimén, hanem Becsei Imre önkéntes kívánságát véve tekintetbe - az országbíró úgy Ítélkezett, hogy András prépost a királyi kápolnában mindenszentek nyolcadnapján tegyen esküt állitásai igazolására, és az erről szóló oklevelét a peres felek tizenöt nap múlva mutassák be neki, az országbírónak. /A nádor 1329. IX. 5. oklevele/ Berendi János /1337-43/. A Berendi család szász származású. Az első Berendieket a 13. században Lengyelországból hívták az országba a bányák művelésére. /59/ Berendi János édesapja, Márton békési főispán, Thuróczy krónikája szerint, megmentette Károly Róbert életét a havasalföldi hadjáratban. /60/ Ezért jutalmul kapta a zarándmegyei Varsándot. /61/ Berendi János prépost nemcsak Aradon, de messze vidéken nagy tekintélynek örvendett. Midőn a váci püspökség megüresedett, az új püspök megválasztására hivatott váci káptalan úgy döntött, hogy ezt megbízás útján fogja eszközölni. Felkérték Berendi Márton fia Jánost, "a Csanádi egyházmegyében levő aradi egyház prépostját," hogy vegye magához a káptalan három tagját, és egyhangúlag megígérték, hogy azt fogják az egyház püspökének és főpásztoruknak elismerni, akit e három kanonok meghallgatása után János prépost a megválasztásra vagy megerősítésre
