Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

Az aradi hiteleshely vezetői

110.

Túlságos erélyes egyháznagy. Nem tűrt ellentmondást, azt vélve, hogy ez csorbítaná becsületét. Albert prépost meghajolt hatalma előtt, sőt épp emiatt ellentétbe jutott az esztergomi érsekkel. Imre és András királyok halála után ugyanis az esztergomi érsekek régi jogaik érvényesítésére törekedtek. Róbert érsek felszólította Albert prépostot, hogy ismerje el az esztergomi érsek fennhatóságát. Albert ezt, talán Bölcs püspöktől való félelmében, megtagadta, mire az érsek őt kiközösítette. IX.. Gergely pápa /1235. IX. 26./ megbizza a pilisi és a bélai apátokat, valamint a bácsi főesperest, hogy vizsgálják meg az ügyet és kellő biztosíték mellett oldják fel a prépostot a kiközösítés alól. Az ítélet a prépost javára dőlt el és csak Bölcs halála után /124-6. III. 31./ ismerte el az esztergomi érsek joghatóságát. Ekkor engedelmességet és tiszteletet^fogad a jövőre «amint ezt elődei a múltban gyakorolták.« Szavait esküvel támogatja, és felkéri a pilisi és zirci apátokat, hogy nagyobb biztonság kedvéért okiratát ők is lássák el pecsétjükkel. /39/

János /1262/. Smaragd kalocsai érsekkel, és Rajki Benedek szebeni préposttal sikerült kibékítenie V. István királyfit atyjával, IV, Béla királlyal. /4Q/ E szolgálatai jutalmául nyerte el János prépost a szerémi püspökséget, Rajki Benedek pedig az aradi prépostságot.

Ra.jki Benedek /1263-72/. Zalamegyei nemes családból származott. /41/ István királyfinak alkancellárja.

A tőle kiállított első oklevél 1259-ben kelt. /42/ Ezzel István királyfi a Búzád- nb. Ponyth ispán leányának jegyajándékul birtokot adományoz. /43/ Még ebben az évben freisachi prépost. Ezt a címet viseli, midőn István királyfi amaz oklevelét állítja ki, /44/ melyben megerősíti a vitrini monostor kegyuraságát. /45/ Ugyancsak