Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)
A dél-alföldi Károlyi uradalom gazdálkodása a XIX. század derekán
8 c Az uradalom gazdálkodása az urbáriális földek művelése terén a hagyományos utat követte. Abban is, hogy a paraszt robotkötslezettségét igyekezett egyre jobban fokoznic Ez a törekvés tükröződik a Dajka-mozgalom további eseményeiből is» A parasztok antifeudális megmozdulása nemcsak az uradalom és a község vezetőit foglalkoztatta, hanem a megyét isa Amikor felvetődik a parasztmozgalom vezetőinek elfogatása, a fent említett vezetők elhárítják maguktól ennek végrehajtását, - mint mondották ”a felzendülő népnek lecsendesitésóre magát elégtelennek állittyao” Egyre határozottabban bontakozik ki a szolgáltatások elleni küzdelemo A jelzett megyei ülésen is a főispán úgy látja, hogy a nép nem hajlandó a szolgáltatásokat fizetni, majd kifejti, hogy "ezen lárma nagy fogyatkozást okoz mind a taxának beszedésében, mind pedig a munkának végrevitelében „” /X6/ A panasz szerint a parasztok a kiadott parancsokat eleresztik fülük mellett nem engedelmeskednek sem az uradalmi, sem a városi tisztviselőknek,, Ennek következtében az uradalmi gazdálkodás is, mely a parasztok robotszolgáltatására épült, nehéz helyzetbe jutó A meghatározott robotot nem használhatják fel, a munkát sohasem tudják a kellő időben elvégezni, még abban az esetben is csak nagy üggyel-bajjal,ha pén-zes munkások után nézneke ”Az urbariális munka mellett széna nélkül maradunk” - panaszkodik az uradalom gazdasági vezetőjea Az uradalom többi, nem lázongó községeinek jobbágyait sem merik igénybe venni azt itt elmaradt munkák elvégzésére, mert azok túlterhelése ott is /pl. Szegváron vagy Csongrádon/ elégedetlenséget idézne elő. Egyik oldalon tehát a nemesi vármegye tanakodik a mozgalom elnyomásának lehetőségein, a másikon pedig a
