Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

Az aradi hiteleshely vezetői

104.

bői közli« /7/ Az aradi hiteleshely végképp megszűnvén már csak a prépostság aims maradt meg« A hiteleshely elpusztulása után kinevezett Kucsillcs Péter prépost iparkodott a birtokok roncsait, ahogy lehetett megmenteni, vagy legalább is a végső pusztulást késleltetni. A törökök fokozatos terjeszkedésével egyre tünedezett a remény az aradi káptalan visszaállítására. Ez arra késztette a királyt» hogy a káptalannak a török hódoltság területén kivül eső birtokait világiaknak adományozza. Sikerült Horváth Marinies Ferencnek a káptalan jószágait elnyernie. Ferdinánd királytól /1556. III. 10,/ adománylevelet eszközölt ki az aradi káptalannak Arad és a többi megyékben fekvő valamennyi birtokáras, kivéve azokat a jószágokat,, melyek az aradi prépostsághoz tartoznak, mindaddig, mig Horváth Ferenc Gyulán teljesít szolgálatot, az aradi káptalan visszaállításáig, illetve ”a felség tetszéséig«« /6/ Lehet, hogy az uralkodó ezt az adományt visszavonta. Azonban Horváthnak sikerült Kucsilics Péter aradi préposttól fokozatosan kieszközölnie nemcsak a káptalani, hanem a prépostsági birtokok bérletét. /9/ "És valameddig ez a háború idő leszen, addig, minden esztendőben erre Ferenc uram ez /százötven forint/ fizetésre köteles legyen, hogyha az idő megjobbul és préposturam ő maga akarja az ő prépostságát birnia, fél esztendővel előbb tartoznék Ferenc uramnak tudomására adni, hogy Ferenc uram is, tudja az ő majorságának gondját viselni." /10/ Gyula várának elestével azonban /1566 VIII. 30/ az aradi káptalan és prépostság minden java bitang jószággá lett.

Az első prépost, /ll/ akinek idejében a káptalan hiteleshelyi tevékenységet fejt ki /1222/ Gottfrid /1205-23/. Ő és hivatali utódai a királyi kancelláriá-