Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
ifj. Olasz Ernő: Leletmentő ásatások Orosháza környékén
: *> •»/ i ' ... i 5 . ÁRPÁD-KORI TELEPÜLÉS BÉKÉSSÁMSON-CIGÁNDON K . • i, • * vi. i. JlC « . i r' . * Békéssámson község már szerepelt a régészeti irodalombaníl) azoknak a leleteknek ismertetése révén, amelyek a falu különböző pontján az utóbbi években kerültek napfényre. Legújabban a község Cigánd nevű határrészében, a Tótkomlósról Békéssámsonra vezető kövesút 4-es kilométerköve közelében»^) az út baloldalán lévő Fülöp József-féle 2 sz. tanyában észleltünk településnyomokat Itt a tanyától DK-re tavaszi időéiben többször vizenyős. *Bogárzó*-nak ne - vezett lapos húzódik, amelynek Ny-i vége közelében, az istálló háta megetti szántóföldön egy alig észrevehető kis emelkedés helyezkedik eL Neve nincsen, de 1788-ban, a Verlies József-féle kéziratos 'térképen . “Bödörcsök kiskápolna halom* jelzéssel van fel - tüntetve. (3) Nyilvánvaló bizonyítékául annak, hogy kisebb Árpád-kori falu temploma állott a dombon (l.kép). Valóban, romjai a XVIU sz. végén (akkor (íomlós- f ásárhelyi-út mellett) még látszottak (4) később építkezésre hordták el anyagát Ma már a templom helye nem látható, de szántáskor gyakran vet fel az eke tégla-darabokat, koponyákat, sőt néha arany ékszereket(5) is. 1954. szeptember 1-én újabb leletekre bukkantak A halom D-i részén vermet ás - tak s ez alkalommal - mint Veres Sándor kardoskúti lakos jelentette - két csontvázra (1-2 sir.) és honfoglaláskori vaskengyelre (6) O.fcép.'JO.) akadtak E sorok írója szállt ki a helyszínre s ennek eredményeként derült Id, hogy a földtulajdonos a templom omladékát magában rejtő emelkedést lehordja . Ez kívánatossá tette a veszélyeztetett terület feltárását, amit október 25-31 között végeztünk el a következő eredménnyel: A templom a tanyától 61 m-te, az e- - melkedés legmagasabb részén, középen épült. Tengelye a K-Ny-i iránytól 15 -kai tért el dél. illetve észak felé. Szentélye közel K. bejárata megközelítőleg Ny-nak nézett Hossza a falak külső szélétől mérve 12.40, szélessége 5.50 m (2.kép). Szentélye félkörívesen záródik. Az ív belső sugara 1.70 m. A homlokfalból és az apszis nagy részé - bői csak a döngölt földalapozás részletei ma - radtak meg. Ugyanis a falak alatt sárgaföldet döngöltek le, s erre a 95 cm széles. 55-60 cm vastag.nagyon kemény rétegre rakták a felmenő tégla-falakat Ebből azonban csak a főfalakon és a szentély kis részén találtunk egy puha mészhabarccsal bevont téglasort A téglák mére - tei: 24x16x4.2 és 28x16x5 cm. A »templomot nagyobb kiterjedésű* erősen bolygatott temető vette körül, amelyből a teljesen feldúlt és szétszórt csontvázrészeket nem számítva, 17 sirt bontottunk ki (2.kép). Lsfr. 65 cm mélyen, 165 cm hosszú. jó fenntartású férfiváz. Gyékénybe csavarták Irányításai Ny-K. Jobbkeze a medencére hajolt . bal a testhez simult Mellékletei: L Koponyájánál 2 db élére állított tégla, feje alatt zöldes színű terméskő lap. Mé: 26x13.5x5.4 cm. 2. Szájában III.István szétmállott érme. A sír fenekén faszénrögök voltak 2.sír. 72 cm mélyen rossz fenntartású férfiváz. Irányítása: K-Ny-tól 6°-kal tér el D-felé. Arc A. ill hassal lefelé fordítva feküdt A tibiák hátrafelé hajoltak Kezei a test mellát kinyújtva (5.kép). Egyetlen melléklete a bal já - rom-csontnál talált kerek átmetszetű huzalból készült S-végű bronz hajkarika (3.kép. 9). Át: 2.4 cm.
