Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
Nagy Gyula - Beck Zoltán: Jeles napokra vonatkozó Orosháza környéki népi hiedelmek és babonák
1 199 Farsang (február második felében). Farsangkor messzire kell menni, hogy nagyra nőjjön a kender - sokat kell farsangolni, hogy sok pénzünk legyen - nem Jó disznót vágni, mert meg» kukacosodik a szalonna - nem jó kotlót ültetni, mert nem kel ki a csirke. Farsang vasárnapján készített tészta zsírját el kell tenni orvosságnak, és ha a jószágnak fáj valamije, meg kell vele kenni, és meggyógyul. Tamás (március 7.). Ha a lány azt akarja megtudni, hogy merről jön a vőlegénye, akkor szent Tamás napjának éjjelén zörgesse meg a kaput, s emerről vastagabb kutyaugatás hallatszik, onnan várhatja. Franciska (március 9.). Amilyen Franciska napja, olyan lesz az egész hónap. Gergely (március 12.). Ha Gergely megrázza a szakállát. hull a kései hó. Sándor, József, Benedek (március 18, 19, 21.). Sándor. József. Benedek zsákkal hozzák a meleget. József (március 19,). Ha József napján szél fúj. hetekig eltarthat - derül, a bőség hozzánk beül. Szent József napján ácsnak nem jó dolgozni. Április elseje. Április elsején nem jó egy új dologba belekezdeni, mert az szerencsétlenül fog végződni, Vince (április 5.). Ha csurog a Vin ce. megtelik a pince. Virágvasárnapi Virágvasárnap a szentelt barkának három szemét rágás nélkül le kell nyelni. akkor nem fáj a torkunk - kell a virágot ültetni, akkor szép lesz - ha esik az eső. akkor pünkösdig minden vasárnap eső lesz. Ha a virágvasárnap derült, akkor jó esztendő lesz, ha nedves, akkor szűk esztendő lesz.
