Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
dr. Dénes György: Az orosházi földmunkások és szegényparasztok 1863. évi megmozdulása
7tí (E rovaton végig keresztbeírva: ) Az idei szűk kukoricza és szőllő termés miatt, a munkabérből élő megyei lakosság, a kukoricza törésnél és szüretnél keresetre nem számíthat, mert mind két rendű munkálat az illető tulajdonosok és hozzátartozóik vagy cselédjeik által könnyen elvégezhetik. Száma azoknak, kiket közmunkával keilend ellátni. Mindöszve 44,696. I, Gyulai járás 5,080 ¥+. Qr&sMzi J4iis__ II. Békési «14.261 Orosháza 1174 III. Csabai «11.206 Bánfalva 1139 IV. Szarvasi «5,509 Szt: Tornya 92 V. Orosházi «3.469 Csorvás 92 VI. Szeghalmi «__MZ1 T. Komlós 972 Mindöszve 44,696 _Ösave£?JL___________'3469 Jegyzést Az idei közinség folytán munkával ellátandók lesznek még azon számos,csekély földterülettel biró lakosok, kibek földjeik, melyekből családjukat táplálták, egészen terméketlenül maradtak . továbbá azon számos szegény sorsú mesteremberek, kibek mesterségük a mostani szűk pénzviszonyok között teljesen fenabdt. Ezebek száma megközelítő - leg 1/3 részét teszi az itt kimutatott, s munkabérből élő lakosság összes számának, minél fogva a munkabérből élő lakosok 44,696-ra menő számához, ennek 1/3. része vagyis 14,898. adatván, lesz az e megyei munkával ellátandó lakosság száma 44,696 + 14,898 - 59,594. Kelt Gyulán. 1863. julius 16-án Orsz. Levéltár. Mint látjuk tehát, a jelentés Békés megyében közel 45 ezer munkanélküli földmunkást mutat ki. Helyesen hozzászámítja ehhez az aszály folytán kenyér nélkül maradt szegényparasztokat és falusi mesterembereket is, de azok számét nyilvánvalóan messze alábecsüli. midőn úgy számít, hogy azok (szegényparasztoki'és mesteremberek együttvéve!) a munkanélküli földmunkások számának egyharmadát tehetik ki. De a nyomorgók száma még ezen irreálisan alacsony kimutatás szerint is egyedül Békés megyében összesen közel 60 ezerre rúg! A jelentés a járási szolgabírák által közölt adatokon alapul. A kimutatásból nyomban szembetűnik, hogy az egyes járásokban a munkanélküliek száma mennyire eltér egymá* tói. Tekintettel arra. hogy a megye egész területének gazdasági jellege nagyjából egyön-Békésmegye főispáni helytartója: Kiss János mk. tetű, rendkívül derűlátónak tűnik az orosházi szolgabíró, amikor a békési járás több mint 14 ezer és a csabai járás több mint 11 ezer munkanélküli földmunkásával szemben az orosházi járásban még 3 és fél ezret sem mutat ki. Erre az optimizmusra az események rövid néhány hónap alatt keményen rácáfollak. Orosháza községi elöljárósága ném győzvén kivárni a felsőbb szervek intézkedését, nyilván az éhező nép nyomására , kérvényt ír a királyhoz, melyben esedezik, hogy az a tervezett alföldi vasútépűkezéa földmunkálatainak megkezdését az ínségre tekintettel sürgősen rendelje el. Jellemző az uralkodó réteg aggodalmára, hogy «Ö császári és királyi Felsége* az orosháziak levelét és a Békésmegyei Gazdasági Egyesület hasonló tárgyú fel ségfolyamodványát is «legfelsőbb kézjegy-
