Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
Szabó Ferenc: Betyárvilág Orosháza környékén a szabadságharc után
70 lőtt, már hívta is befelé. (Molnár Imre ) Farkas Jancsit különösen az tette hí - réssé, hogy a kakasszéki erdőnél lelőtt egy orosházi csendőrt Az esetre többfélekép - pen emlékeznek vissza az idősebbek Az egyik variáció szerint Farkas Jancsit a kakasszé’i határnál elfogták a csendőrök. Mikor az erdőhöz értek. Jancsi azt mondta : ‘Álljanak meg, mert pisálok! * A csendőrök megálltak Jancsi pedig félrehúzódva . egy óvatlan pillanatban pisztolyt rántott az egyik kísérő csendőrt lelőtte, a másik pe - dig elmenekült A halott csendőrt a lova bevitte Kakasszékre. (Molnár Imre.) Má - sok szerint a csendőrök már előzőleg is keresték Farkas Jancsit, ő pedig ekhós szekéren menekült előlük Kocsijának deszkája kettős volt és onnan rántotta elő a fegy - vert. amellyel a csendőrt leterílette. (Szombati István.) A harmadik változat szerint Farkas Jancsi az üldözők elől egy koca szalmába bújt és a mozgó kocáiról lőtte le a csendőrt (Deák Mihály 69 éves. fm. 0- rosháza-Monor.) A híressé vált eseményről annakidején nóta is keletkezett, ma már csak a tősgyökeres öregek tudják: Kalfesszéki erdő mellett mi történt? Orosházi csendőrkáplárt lelőtték. Vásárhelyi Farkas Jancsi lőtte le, Hej, istenem örökös rab lett érte. (Szombati István. Hódmezővásárhely.) Orosháza- Monor nevű határrészen némi eltéréssel ismerik a nótát: ‘Hallolták-e Kakasszéken mi történt? Hogy a híres Mankó zsandárt lelőtték Az a híres Farkas Jancsi lőtte le, Jaj, de hosszú rabságot kapott érte!» (Deák Mihály. Orosháza-Monor.) Árpádhalmán, az orosházi határ mellett. az első sort így tudják: ‘Kakasszéki major alatt mi történt...* (egyébként azonos az elsőnek közölt sző - veggeL Samu Pál. 77 éves. fm.. Árpádhalom. vásárhelyi gyökerű család, a terület nemrégiben még Nagymágocshoz tartozott). Farkas Jancsi végül mégiscsak kézrekerült és tízévi rabság után az 1900-as évek elején szabadult ki, azután Vásárhelyen la - kott. mindennapos vendég volt az állomás felé eső Török-féle vendéglőbea Kiszabadu - lása után is takarosán járt. kétújjnyi magassarkú, fényes, rövidszárú csizmát, fekete ruhát, perzsasapkát viselt A hatóságnak gya - nús volt. honnan szerez pénzt ahhoz, hogy munka nélkül mindennapom vendég legyen a kávéházban. Egyszer emiatt lopással gyanúsították, de ő bizonyítani tudta ártatlanságát. Vásárhelyen Farkas Jancsinek nagy híre és tekintélye volt a nép között Mikor kisza - badult. mindenki látni akarta, ő azonban zárkózott. mogorva ember lett, csak kevesekkel érintkezett Egy ízben még kitört belőle a betyár: egy legény, annyira felbosszantotta a Török-vendéglőben, hogy állandóan magával hordott fokosvégű görbebotjával a kocsmából mindenkit kizavart dühében. Háza a Kistópart utcán állott nőtlen ember maradt haláláig. Tekintete annyira átható volt. hogy nem igen lehetett a szeme közé nézni (Szombati 1st - ván.) A név szerint ismert belyáralakok tettei mellett sok olyan esetről tud a nép. melynek elkövetőit nem ismeri, általában a kárvallottak neveit tudja csupán. Egyszer Szabó Páléktól két hízott ökröt hajtottak el éjszaka a betyá - rok. A gazda nem szívesen vált meg a jószágtól, mert lakodalomra hizlalta őket A betyárok azonban kényszerítették, hogy világít - son nekik Egy óvatlan pillanatban a szél elfújta a lámpát, emiatt a gazdát agyon akarták ütni (103) (Fekete Sándor). Egészen szenzációs eset a Ravasz-tanyán történt rablás. - 1860 januárjában egyik este két csendlegény^nek öltözött betyár állított be ide, azzal, hogy az Orosházán lakó öreg Ravasz eladásra i - gért nekik két almásderes lovat és azt szeretnék elvinni Mivel már racsoraidő Volt. a fiatal Ravasz gazda asztalhoz hívta őkel Vacsora után az egyik betyár beszélgetés közben elmondta, hogyan szökött meg Rózsa Sándor Ráday Gedeon kezéből(!): A gróf
