Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
ifj. Olasz Ernő: Leletmentő ásatások Orosháza környékén
2. nagyobb hossza 134, legnagyobb szélessége 107 cm. Középső része katlanszerűen bemélyed. Közvetlen közelében megtaláluk a kemence felépítményének a romjait is. A romokból a formát megállapítani nem lehetett, de a megmaradt töredékek azt mégis elárulták, hogy nádra volt tapasztva. Korát á mellette talált edénycserép (3) (1. kép 2.) és Diocletianus (284-305) érem az tu. IV. sz. első felére datálja. A kemence közelében előkerült edények azonban minden kétséget kizáróan bronzkoriak A leletek közül a legrégibb edényformát - még rézkori fülképzést - az 1. sz. kétfü — lű korsó (l.kép 10.)mutatja, amely a bronzkor első periódusának kezdeti időszakjára tehető. Hasonlót ismerünk Szőregről (4)és ÓU szentivánról, (5)de előfordul ez az edényforma Nagyréven (6) és Tószegen (7) is. A másik - szintén az első periódusra, de annak már fejlettebb fokára mutató - edénytípus a 2, számú, kihajló peremű, egyfülű, gömbölyödő alsórészű, összeszűkülő nyakú korsó, (l.kép 7.) Ez a forma a marosmenti temetőkben és telepeken mindenütt otthonos. Fellép Deszk-A, (8),Deszk-F(9),szőregi(10)és ószentiváni (11) temetőkben és telepeken , Perjámoson (12). Hódmezővásárhely-Kökénydombon (13) és áttört talppal Nagyréven(l4) is. A 3-4. számú edények (l.kép 6.,9.) díszítésük és formájuk alapján a második periódus első felére keltezhetők. A 4. számú két— fülű korsó, (l.kép 6. )amelynél az edény testsúlypontja a fenék közelében van, az u.n»perjámosi kultúrának (15) vezető edény-formája A marosmenti temetőkben mindenütt otthonos. (16) Foltinyi (17) megállapitotta.hogy a Maros torkolatának vidéke egészen sajátságos szerepet tölt be a magyarországi bronzkorban. A második és harmadik periódus kezdetén itt van a keleti kultúrprovincia egyik legjelentősebb települése,Ennek az u,n.«marosi kultúrának*a hatása-mint a hódmezőyásárhely-kökénydomti telepen kívüli leleteink is igazolják - a Marostól távolabb eső területebe is kiterjedt Mindezek alapján leleteink korát a bronzkor első és második periódusába helyezzük. Arra nézve pedig, hogy a bronzkor későbbi szakaszaiban lelőhelyünkön megtalálhatók -e az emberi élet nyomai, csak azt válaszol - hatjuk, hogy az ismertetett szórványos leleteken kívül semmi ilyan jelenséget nem lehetett tapasztalni, amiből hosszabb ideig tartó rendszeres településre lehetne követ - keztetni A kubikosok nemcsak a bronz- és szarmatakori telepet bolygatták meg, hanem a halomban lévő Árpád-kori temetőt is teljesen feldúlták, illetve lehordták. Csak az út mellett húzott árok falából sikerült hét sírt feltárni A sírok a temető két sorát mutatták, s a sírok egymástól kb. 1 1/2 m távolságra feküdtek Leírásuk a következőt 1. sír. 66 cm mélyen. K-Ny-i irányítású, kinyújtott karokkal eltemetett, rossz megtartású női csontváz. A medencétől a bokáig hiányzik Hossza medencéig 91 cm. A jobb vállán kerek átt^etszetű huzalból készült S- végű bronz hajkarika, (l.kép 4.)Átfn:1.8 cm. A fej alatt összeomlott S-végű hajkarika maradványai 2. sír. 43 cm mélyen feldúlt férfi váz. Csák a ro«8z fenntartású koponya-, medence- és combceontok maradtak meg. Irányi-^ tása: K-Ny. Melléklete nem volt' 3. sfr. 52 cm mélyen, K-Ny-i tájolású. 128 cm hosszú, elkorhadt gyermekcsontváz, Kezei a medencében összekulcsolva feküdtek Jobb halántékán kerek átmetszetű huzalból való S-végű bronz hajkarika, összeomlott, de rajzban (l.kép 8.) rekonstruálható. 4. sír, 36 cm mélyen bolygatott férfi váz. Csak a medencére hajlított kezek felső és alsó lábszárak voltak eredeti helyzetben. Irányítása: K-Ny. Melléklete nem volt. 5. sír. 72 cm mélyen, K-Ny-i irányítású, bolygatott női csontváz. Térdtől a bokáig hiányzik hossza a térdig 112 cm. Kezeit a me-
