Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
Szabó Ferenc: Betyárvilág Orosháza környékén a szabadságharc után
54 III. AZ 1849-53 KÖZÖTTI ELSŐ NAGY HULLÁM FŐBB ESEMÉNYEI 1849. Amint már szó esett róla. a betyárok rablásai a szabadságharc idején sem szűntek meg. Kisebb marhalopási, lókötési esetektől eltekintve, 1849 február 20 és 21 közötti éjjelen történt egy tipikusan betyárkézre valló rablás, melynek áldozata ifj. Huszár János csabai lakos tanyája volt A jelentés, illetőleg a hivatalos «történet leírás* szerint a fenti tanyán *. . .a mennyire a cselédség kivehette hat betyár jelent meg lóháton, ki - két is piidon az ebek ugatása folytán, .híressé a tulajdonosnak, meg jelenni (észre vett elejekbe kijött, s tudakozta ki létüket,mire azok egyenes választ nem adva csen - dessen viszont kérdezték, hogy ki légyen a tanyába, melyre jóhiszembe megvallotta a béres, hogy hárman vannak. - Ennek kitudása után rögtön erősebb hangon kezdettek vele beszélni és egyik a betyárok közül, mindjárt megfogni akarta, a béres azonban ellökte magától, és mivel erős lökést tett rajta, ennek folytán egy másik neki ugorva fokossával vállára olly ütést tett. hogy ködmönét és más ruháját keresztül vágva vállát egész a csontig megsebesítette, egy harmadik pedig fenyegetődzések közt mellének szegzette puskáját. Ezen lármára a tanyás is kijött, akitis mint kilépett a házból fejen ütve földre terítettek azonnal, és hajánál fogva ldjebb húzták - úgy a Kis bérest is fegyvereikkel elnémították, mik után mind harmojokat a házba bevezették és őrizték mindaddig, miglen az '/. alatti holmikat kocsira rakván és négy lovát a gazdának befogván elfutotta-fe őr állóul v hagyván hátra két gonosztévőt biztosabb haladható - suk végett, kik ismét az alatt a konyha ajtót kívülről bekötötték, a többiek után elug - róttak*. Mivel a 4 elvitt ló patkolatlan volt és a síkos úton nehezen haladhattak egy lovat szabadon engedtek. Ezt a gazda Bodzáson, egy kertésznél találta meg. A kocsin és a 3 lovon kívül (amit később eladtak) 17 véka búzát, 22 véka árpát, 1 szőrtarisznyát. 1 kas méhet (gyakori dolog volt a méhkasok lopása!) és jó csomó dohányt vittek el Hu - szár Jánostól a betyárok Mint később kidé - rült. a rablás elkövetői olyan vásárhelyiek voh tak, akik közel másfél évig minden nagyobb környékbeli fosztogatásban részesekként szerepeltek: a három Szilágyi testvér (Sándor, János, Mihály, közülük János híres rabló volt) Láda Mihály és Farkas István társaságában. (35) Békés megye 1849 aug. elején került császári fennhatóság alá. Aug. 13-án Hay - nau kinevezte Eékés^-. Csanád-, Csongrád - megyék és Szeged város kerületi főbiztosát Gyülai Gaál Edwárd személyében, A megye élén fél év alatt három biztos is váltotta egymást (Szűcs Sámuel. Stacho János. Zsitvay József), még végre Bonyhádi (Perczel) Gyula öt évig viselte ezt a tisztséget A gyarmatosító osztrák hatalom legfőbb gondja az volt. hogy mielőbb összeszedesse a nép kezében maradt fegyvereket Szűcs Sámuel már 1849 szeptember 1-én elrendelte, hogy mindenki szolgáltassa be a nála lévő fegyvereket,szi - gorú büntetés és ellenőrzés terhe mettett A felhívásnak azonban nem lehetett túlságosan nagy foganatja, mert még egy év múlva is egészen komoly mennyiségű fegyvert szedtek össze a császári katonák egy-egy megyebeli razzia alkalmával. A fegyverek beszedését az osztrákok oly lelkiismeretesen végrehajtották , hogy a pandúroknak, uradalmi csendőröknek sem hagyták meg. Ez a körülmény a betyé - rok életét még biztonságosabbá tette. 184y október 14-én ezért panaszolja a csongrádi
