Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
Szabó Ferenc: Betyárvilág Orosháza környékén a szabadságharc után
41 Szabó Ferenc: BETYÁRVILÁG OROSHÁZA KÖRNYÉKÉN A SZABADSÁGHARC UTÁN. A betyárok ma már csak az öregek emlékezetében. regényekben, balladáiban, nótákban élnek, mégis közelállnak hozzánk. Róluk beszélve érezzük, hogy népünk történetének hőseiről és nem rablókról, fosztogató dologkerülőkről van szó. Zöld Marci, Sobri Jóska. Bogár Imre, Rózsa Sándor, Fábián Pista a Szabó-testvérek, Babáj Gyurka és a többiek az elnyomott parasztság küzdelmeinek, emberségesebb élet utáni vágyának jelképeivé lettek, nevük a nép erejét, leleményességét, úrgyűlöletét is kifejezi A betyárkérdés hazánk és a szomszédos államok történetében jelentős helyet foglal el, szervesen hozzátartozik a parasztság történetéhez, vidékenként és országonként sok színező vonássaL A szegénylegények, betyárok világával Magyarországon eddig csak részlettanulmányok foglalkoztak, az alapos társadalomtörténeti és néprajzi feldolgozás még a jövő feladata. A betyárokról adott tudományos igényű kép sok tekintetben más, mint az, amit a körülöttük igen hamar kialakult romantikus kultusz honosított meg. E kultusznak alig van köze a néphez, fő célja, a szenzációkeresés és üres érdekességhajszolás mellett, éppen a betyárvilág antifeudális vonásainak eltüntetése a népi hősök úri kisajátítása voll A ponyvaregények áradatában a szegénylegényt mindig kiszakították a társadalomból, igyekeztek ‘szalonképessé* tenni őt A népelnyomó uralkodóosztályok mindig szívesen hangoztatták a parasztság henyeségének. ‘betyárhajlamának* alapvetően házig elméletét és romlottlelkű rablóknak nevezték a feudális magántulajdon megsértőit Történelmünk legjobbjai már régen rámutattak arra, hogy a betyárvilág igazi okai az embertelen feudális elnyomás és a kibírhatatlan életkörülmények voltak. Haladó irodalmunk a magyar nép hősei közé emelte az urakkal és zsandárokkal bátran szembeszálló betyárokaL Tanulmányunkban a szegénylegények tevékenysége szempontjából speciális helyzetű Békés megye területével kívánunk foglalkozni, különös tekintettel Orosházára és tágabb környékére, 1849 és 1853 között Munkánk első részében rövid vázlatot adunk a betyárvilág általános kérdéseiről és 1849 előtti időszakáról A második és harmadik fejezet önálló kutatás alapján mutatja be a szabadságharcot követő első nagy betyárhullámot, a negyedik rész egy csokorravalót nyújt a nép emlékezetében élő hagyományokból A hasonló témával foglalkozók munká - jának elősegítése céljából néhol talán túlságosan adatszerű dolgozatunk elsősorban forrásjellegű és nem annyira értékelő szándékú akar lenni Tökéletes képet alkotni a betyárvilág egész tartamára vonatkozó adatok feltárása nélkül nem is lehetséges. E helyen is hálás köszönetünket tolmácsoljuk mindazoknak, akiktől munkánk során támogatást kaptunk Külön köszönetünket fejezzük ki Dr. Bálint Sándor egyetemi tanár Úrnak, ki e tanulmányt átnézni és értékes tanácsaival segíteni szíves volt Hálával tartozunk Korcsmáros László ált isk igazgatónak (Márianosztra) is, aki munkánkat állandóan figyelemmel kísérte és támogatta.
