Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
Tábori György: A tótkomlósi szlovák asszonyok kézzel kicifrázott falelhúzásai
194 nem használ sötétkék festéket A keverés hol rassz fakanállal, pemzlivel vagy éppen egy darab kukoricaszárral történitvagy ami éppen a kezük ügyébe kerül *z lopatkou*(a 3 kifejezés nem fedi a kavaró fogalmát. ’’ lapátocskát’ jelent). Keverés közben, a megfelelő szín kikeverése végett a kavaróval színpróbát végeznek a falon, kis csíkokban. Ha túl sötét a festék, úgy oltott meszel, ha pedig világos, akkor fekete festéket adnak hozzá. Figyelik, hogy se sűrű, se ritka ne legyen. A jól elkészített festéknek szürkének kell lennie és nem feketének, hogy a * virógozás * majd látszódjék rajta. Záluszki Jánosné - közlő ~, úgy szereti, ha kissé sötétebb a festék, mert szerinte jobban látszik majd rajta a rajzolt virág a ‘ruzaí megszáradás után. A jól elkészített festéket lehetőleg egy napig állni hagyják, hogy azalatt ‘elkészül* ‘sä rozrob£*. a ‘mész megeszi a festéket* ‘vápno zozerje tu farbu*, vagyis a festék az állás következtében tökéletesen feloldó - dík és elkeveredik az oltott mészben, azáltal simább, szebb lesz a festés. Meszelés előtt a ház oromfalát a vízvetőtől ‘odvkvap* a földig ‘po zem* puha ruhával letörlik és a lábazatig oltott mészszel bemeszelik Ezután következik a lábazat festése.az ‘elhúzás* ‘zaróvnánania*. az előző napon elkészített szürke festékkel. Legelőször ‘kihúznak* *vi trahluju*, azaz a fehérre meszelt falon fekete porfestékbe mártott spárgával ejtett csíkkal elhatárolják a festeni való széles falrész felső szélét Ez a határ - vonal a meszelt és a festett falrész között Utána kicsi ecsettel ‘steticka* körülbelül egymásfél centiméter vastagságúra ‘elhúzzak* a csíkot *zo Stetiíkou obróvname*. majd nagy meszelővei ‘stetka*1 elhúzzák a lábazatot vagy másfél-kétméteres darabon, A- zért nem húzzák el végig az e^gész lábazatot. mert a ‘virágozás* ‘malovat* csak a már nedves elhúzásra lehetséges. Ha a mintázást ezen a darabon elvégezték megint ‘lehúzzák* a szürke festékkel a következő falrészt és a festék megszáradása előtt azt is virágozzák. Ha két asszony végzi a munkát, akkor az egyik egyfolytában elhúzza a falat, a másik pedig végzi, ut&ancsak egyfolytában a mintázást Karasz Jánosné a ‘kisház* ‘chiska* utcai falát körülbelül fél óra alatt készítette el egymaga. A mintázás úgy történik hogy a még nedves festékbe újjukkal rajzolják ‘malovanvo je spr8támi* az egész kompozíciót. A szürke festéken, ujjuk nyomán, sötétebb színben jelenik meg és marad rajta a virágozás. Főleg virágok kerülnek ki ujjaik alól. így rózsa ‘ruzl* vagy ‘sipka*, napraforgó ‘slneífnlk*. búzavirág ‘pfíma*. tulipán ‘tulipán*, kokárdavirág “galárdia*. árvácska ‘sirvótka/ nárcis ‘ártisla*, dália vagy georgina ‘dordia*. A lakóház melléképületeinek a díszítése már rendszerint nem olyan erőteljes. A kompozícióból a virágelemek legtöbbször elmaradnak és csak Jdsebb vagy nagyobb hullámvonalakat ‘na Iduku* alkalmaznak díszítésül vagy egymásután sorakozó nagy c-t vagy kicsi c-t rajzolnak ‘aj na c, malvo c. aj vefkvo c*. . A második világháború előtt alkalmazott motívumok egyszerűbb virágábrázolások, bár egyszerűségükben is a kellő arány, párosulva a helyes elhelyezéssel, a legtöbb eset - ben, kifinomult ízlésre valló munka. (I.Ü. 2. és 3.) \í'l A kompozíción belül, a virág - motívumoknál igyekeznek plasztikus hatást kelteni, a valóságot óhajtják megközelíteni . amikor a virágok szirmait dupla vonallal rajzolják meg, a naturalisztikusabb hatásra való törekvés céljából A második világháború után a ház falának ez a díszítő módja majdnem teljesen eltűnt Tótkomlóson, de ahol még él. ott új formastílussal gazdagodott Záluszki Jánosné és Karasz Jánosné most az új formastílusban díszítik házuk elejét és az udvaron lévő melléképületek falának alját !'I