Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
Gazdapusztai Gyula: A gyopárosi kora vaskori kardlelet vallástörténeti vonatkozásai
16. hatók. Előre kell bocsájtanunk azt,hogy bár mily csábító lenne is a nagy számban előfordult magányos kardleletek értékelése . erre - a lelőkörülmények ki nem elégítő ismerete miatt - (sajnos nagy számban ez a jellemző), nem térhetünk ki A Kárpátmedence területén előkerült kardleleteket a következő csoportokba oszthatjuk a forrásanyag tanúsága szerint: l sírokban, házakban, telepeken előkerült kardok, (26) 2. egyes, kísérőlelet nélküli példányok. 3. kereskedelmi depotleltekben előkerül kardok, töredékek (penge, markolatfélkész vagy sérült tárgyak). 4. egyéb (áldozati) célból földberejtett kardok, ahol velük együtt más tárgyak is voltak 5. páros, vagy ennél több kard. ahol csak ez a fegyvertípus található meg Rendszerezésünk nem jelent időrendi , vagy genetikai törekvést, hiszen ez a szokás, mint látni fogjuk a korai vaskorban.sőt egyes területeken már a bronzkorban is ehterjedi A leletanyag felsorolásában éppen a fenti elvek alapján, a bennünket elsősorban érdeklő 5. és 4. leletcsoportot mutatjuk be. A hozzáférhető szakirodalom anyagát rendszereztük itt a területi felosztás (É-D) elve alapján. a/ Szlovákia. L Dohnán, Vieszka falu közelében a múlt század nyolcvanas éveiben találtak . hegyoldalban, «borókabokor alatt* két darab teljeseit ép bronzkardol A leletek szűkszavú ismertetése sem a közelebbi lelőkörül - ményekre.-sem pedig a tárgyak típusára nézve nem közölt adatokat (27) J. Eisner a «liptói típus* körébe sorolja Vieska-Bezdedov lelőhellyel (28) 2. Egeres ke. 1832-ben találták 2 lépésnyi területen azt a 6 darabból áiló leletegyüttest, amelyben nyélnyujtványos és «liptói típusú* kardok és töredékeik együttesen fordultak elő. A lelet a Latorca partjáról, hegyoldalból került elő; a területen végzett ásatás nem hozott eredményt(29) 3. Komjátna. Talán eddig ismert kardleleteink legnagyobbika. 1887^-ben szántás közben kerültek elő, valamennyi *egy rakáson* feküdt Ugyancsak hegyoldalból valók. A lelet - együttesben nyélnyujtványos és töm örmarkolatú «liptói típusú* kardok voltak, töredékesek is valamint 2 bronztőr. Összesen 19 darab volt a leletben. (30) 4. Liptószentm árton. Ugyancsak a múlt század végén került elő szántás közben két kard, az egyiknek csak töredéke maradt meg. Kubinyi Miklós eredménytelenül ásatott a területen. (31) 5. Pod hering. 1880-ban 60 cm mélységben útépítés közben a munkások *egy rakáson* 14 kardot találtak. A leletben csészés és korongos tömörmarkolatú példányok mellett nyélnyujtványos darabok is voltak (32) hl Magyarország. 6. Tuzsér (Szabolcs m.). 1892-ben szántás közben ‘mintegy 30 cm mélységben’ 3 bronzkardot találtak Kettő korongos. egy csészés markolatvégű, mindhárom példány díszített ( 3) 7. Nyirvaja (Szabolcs m.).Az 1860- as évek táján a területről állítólag «sok kard » került elő. Ebből 3 db a Szabolcs megyei múzeumba jutott Egy tömörmarkolatú, kettő markolatnyujtványos. (34) 8. Veresmart (Szabolcs m.).Döghés közelében találtak két kardot «egymás mellett*. Az egyik tömörmarkolatú, a másik markolatnyujtványos volt (35) 9. Pazony (Szabolcs m.). Innen egymás közeléből két kard került elő. A másodiknak lelőkörülmányei is ismeretesek: szőlőforgatás közben 75 cm mélységben találták a korongosvégű. tömörmarkolatú példányt (36) 10. Téglás (Hajdú m.). A téglási
