Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
Nagy Gyula: Lakodalmas kulcsoskalács sütése Orosházán és környékén
182 ';örnyékén feltétlenül ax Orosházáról kirajzó Családok terjesztették eL A tanulmány kétségkívül megállapítja azt. hogy Orosházára a kulcsoskalács sütésének szokása a falu - alapító ősökkel Zombáról került át. Zombára pedig a törökvilág után Északnyugat-Dunántúl magyarlakta vidékeiről került Ezzel a következtetéssel a belső migráció nyomait is alá lehet támasztani A tanulmány bemutatja, hogy az azo - nosnak látszó kalács tésztáját, fonását nagyságát. díszítését miként módosítják - hacsak kismértékben is - a környékbeli falvak kalácssütő asszonyai Habár a kalács tésztájának elkészítésében nincs számottevő különbség,mégis a hozzávalók aránya. ízesjl - tés. elkészítés módjában fellelhető kis eltérések a valóságban megtalálhatók, s ezt a tanulmány részletesen kimutatja. De nemcsak az egyes falvak között figyelhetők meg az apróbb eltérések, hanem az egyes községekén--! belül is. Itt is bevált ez a közmondás: *Ahány ház, annyi szokás!» A dolgozat szinte leltárszerűen számbaveszi a kalács fonása, illetve alakja, nagysága között mutatkozó eltéréseket Eloszlatja azt a nézetet, hogy az Orosháza környékén sütött kulcsoskalácsok teljesen megegyeznek az O rosházán sülttel A dolgozat különösen részletesen számol be a cifra. u.n. vőíénykalács készítéséről s azok változatairól A munka híven ábrázolja a kalács lakodalmas szerepét s ezen a téren mutatkozó eltéréseket is. Megállapítja, hogy egyes falvakban az őslakosság s a később bevándoroltak, másutt a magyarság és a mellette élő nemzetiségek más-más kalácsot sütötteklakodalomra. Most ez a különbség kimutathatólag szünőben van. Különösen az őslakosság és a bevándoroltak között A cl szlovák származásúak is kezdik átvenni a kulcsoskalács sütésének szokását, de csak ott, ahol elenyésző számban vannak. A tanulmány rávilágít arra is. hogyan maradoznak el az ősi szokások. így pL Orosházán már csak hírből ismerik a cifra vőlegénykalácsot A lakodal - mas-menetből is eltűnt már a kulcsos.Vannak falvak, ahol csak a vőfény visz egy takaró - sabb kulcsoskalácsot az esküvői menet élén. Néhol pedig a vőfény cifrakalácsot . a ko~' szorúslányok s a násznép egy-egy kulcsoskalácsot visz a lakodalmas-menetben. Több helyen azonban a koszorúsok kezdik már szégyelni a kálácsvívést Ezeken a helyeken kisebbre is csinálják A kulcsoskalács sütését az egyes lakodalmak részére sütött kulcsosok számát erősen befolyásolja a gazdasági helyzetJíelen - leg még igen általános a kutatott helyeken á lakodalmas kulcsoskalács sütése. De a mel - lőzését is figyelemmel lehet már kísérni A nem paraszti származású családok közül némelyek már nem sütnek lakodalomra kulcsoskalácsot A parasztok még el sem tudják képzelni lakodalmaikat kulcsoskalács nélkül, bár már kevesebbet sütnek belőle, mint ezelőttHa a kulcsoskalács kisebb területre szorul is. s ezen belül az egyes családok mind kevesebb számú kulcsoskalácsot sütnek is - a tanulmányozott falvakban még minden bizonnyal sokáig fogyasztják a lakodalmazók a ffnom ropogós kulcsoskalácsot
