Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)

Nagy Gyula: Lakodalmas kulcsoskalács sütése Orosházán és környékén

180

A KULCSOSKALÁCS MAGYARORSZÁGI ELTERJEDÉSE

Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet határozottan megrajzolni a kulcsoskalács hazai elterjedésének határait. A szerény adatok csak nagyvonásokban jelzik tanulmányozott kalácsunk előfordulási helyeit A tanulmány szerzője csak a néprajzi szakirodalomra és a vidéki néprajzosokra támaszkodhatott a fenti kérdés megoldá - sábanv A kulcsoskalács magyarországi elterjedéséhez szolgáló többé-kevésbé használható adatokat teljes részletességgel a

III. sz. Kimutatás tartalmazza. Noha az összegyűjtött adatok nem elégítik ki a tudományos igényességet, mégis tájékoztató jellegüknél fogva figyelmet érdemelneL s belőlük - szükségszerűen - általános érvényű következtetéseket is vonhatunk le.

A harmadik kiadású Magyarság Néprajza L kötetének 84. lapja* 4 illetőleg IV. kötetének XXXII.sz. melléklete arról tanúskodik. hogy a Dunántúlon, a Sopron megyei Kapuváron és az Esztergom megyében fek-vő Bény községben lakodalomra kulcsoskalácsot sütnek. A megállapítás hitelességét fénykép, illetőleg illusztratív rajz támasztja alá. Bárdosi János győri múzeológus közlése szerint Győr megyében «kujcsőskalács» s Vas megyében «kalinkó» néven kedvelt lakodalmas kalács a kulcsoskalács. Felsorol több^ "főként Szigetközben fekvő - i'ulukahd bizonyosan ismerik Tudomására jutott.hogy e megyében még másútt is ismerik, de további konkrét adat egyelőre nem áll az adatközlő rendelkezésére. Az orosházi kulcsoskalácsot jól ismerő Dr. Mády Zoltán budapesti tanár a tanú arra. hogy Rábca - kupiban is kulcsoskalács a lakodalmi kalács. A kulcsoskalács Északnyugat -Dunántúli elterjedésének - úgy látszik- nem a Duna a határa, mert Boros Béla zombai ált iskolai igazgató szerint szülőfalujában, a

Pozsony megyei Alsószelin is ismerik a kulcsoskalácsok

Az eddigi adatokból úgy látszi. hogy a kulcsoskalács igazi hazája Északnyugat-Duná.ntúL Értesülésünk szerint Zalában és Közép-Dunántúlon nem ismerik A tanulmány szerzője Tolna megyében Zombán és Harczon, valamint Sióagárdon megtalálta, tanulmányozta a kulcsoskalács sütésének szokását A két kulcsoskalácsot ismerő terület között nem nehéz a kapcsolatot megtalálni U- gyanis a zombai magyar családok a törökvilág elmúlása után éppen a fenti magyar - lakta vidékről települtek Tolnába. Kézenfekvő, hogy magukkal vitték a lakodalmas kulcsos - kalács sütésének szokását is. A szerző a Tolna megyei tanulmányútjának eredményérd a munka előző fejezetében részletesen beszámol. A személyes kutatás nem tud róla,, és a Zomba környéki községeidbe kiküldött kérdőívek nem szólnak arról, hogy Zomba távolabbi környékén máshol is ismerik a kulcsost Viszont Dr. Csalog József, szentesi múzeumvezető úgy tudja, hogy Szekszárdon és Sárköz még más községeiben is ismerik a kulcsoskalácsot A fentieken kívül még két olyan helyről van tudomásunk, ahol ismerik a kulcsost: a Tolna megyei öcsény és a Fejér megyei Cece községben találkozott velük Lajos Árpád miskolci múzeológus.

A Duna-Tisza közén csak két olyan helységről tudunk, ahol otthonos a kulcsoskalács. Az egyik helység Kúnszentumklíós * s a másik Balástya. Dr. Dankó Imre bajai múzeológus közlése szerint Kúnszentmildóson mind a reformátusok (a lakosság ősi rétege), mind a katolikusok (a bevándorolt palócok, matyók szlovákok) lakodalomkor különböző alakú és nagyságú kulcsoskalácsot sütnek A nagyvőfény a lakodalmas menet-