Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
Nagy Gyula: Lakodalmas kulcsoskalács sütése Orosházán és környékén
168 csomókba kirakják. Késhátával elsimítják A széle felé vastagabban terítik szét Kanállal áűrű tejfölt csöpögtetnek rá. A tejföl barnára pirul, s az ilyen lepényt pillan - gósnak hívják Jól befűtött kemencébe teszik hogy alul-fölül egyszerre süljön. Kisülés után a lepényt késsel körül elválasztják a tepszitőL Ketten egy deszkára húzzák és hűlni hagyják Egyforma darabokra vágják Melegen összerakják Hideg tejföllel is szokták meglocsolni. A lepény széleit a tál közepe felé rakják hogy meggyöngüljön. Minél nagyobb csomóba rakják annál finomabb. Paraszthelyen nem cukrozzák Inkább egy kis sót tesznek a túróba. Melegen fogyasztják Az a jó lepény, amelyik kézbe véve lettyen. Kézben tartják-és fecskefarkúra harapják VI. F ütés. Amikor a tésztát darabolják sodorják, és fonják már elkezdenek fűteni. A kul - csoskalácsnak úgy fűtenek mint a kenyérnek A fűtéshez nem minden asszony értA legjobb fűtőanyag a szárízík és a szalma. A tűzrevalót a konyhába készítik be. Ezt legtöbbször az emberek végzik Egy fűtéshez 6-7 rendes nagyságú szárízík kell . Ha szalmával fűtenek akkor 3-4 kas szalmát visznek be. Ezután szénvonóval (I.t 12) kihúzzák a kemencéből a hamuk Utána a cirokseprű nyelét kitoldják s a kemence fenekét tisztára kisöprik A hamú a pörnyetartóba kerül. A begyújtás mindig szalmával történik Egy dugattal (egy kis öllel) tesznek a kemencébe, közel a szájához. Meggyújtják. és egy kéve szárízíket tesznek rá. A ke - mencébe bedugott szárízíket is dugatnak hívják A meggyulladt szárízíket a piszkaiéval (I.tl3.) meg szokták piszkálni, különösen, ha nedves. Azután a jól égni kezdő tűzrevalót szénvonóval a kemence egyik felibe tolják. Nem várják meg. míg az első kéve teljesen elég. hanem amikor még egykét helyen lángol, egy újabb kéve szárízíket dugnak be. A kévét a kemence szájában oldják ki, és kézzel a kemence üres felibe dugják. A parázstól meggyullad a szárízík Az elégett kéve parazsát piszka - fával a kemence oldalába kotorják, és vízbemártott szénvonóval a kemence szá - jába húzzák A kemence fenekét tisztára ki kell húzni, mert ha hamu marad a téglán, nem hévül. A hamu a kemence szájából a pörnyetartóba kerül. Azután a fenti módon tüzelnek tovább. Mindig csak a kemence egyik feliben ég a tűz, a másik fele ü- 4es. A kemence üres fele hévül. Négy - öt kéve ejfűtése után már nézik a kemence hevességét. Ezt a szénvonó mutatja tndg.A- ínikor a kemence fenekén szikrázni kezd, még 1-2 kévét bedugnak. Ha a piszkafa s a szénvonó lángra lobban, a kemence szája előtt levő vízzel telt vödörbe mártják Ha nedves a szárízík akkor utoljára egy dugat szalmát dugnak be. Akkor fűlt be a kemence, ha a feneke jobban kezd szikrázni, s a téglák világosabb színűek lesznek Szoktak korpát* vagy lisztet dobni a kemencébe. Ha azonnal megpörkölödnek, akkor be van fűtve. Nagyon fontos, hogy van befűtve a kemence. Úgy kell fűteni, hogy a kalács megsüljön, de ne égjen meg. Hogy a fűtést mikor kell abbarhagyni, azt csak gyakorlott ffitőasszony tudja megállapítani A befűlt kemencéből gyorsan kihúzzák a parazsat Utána a kemence fenekét vizes söprűvel tisztára lisöprik- Szalmával is így fűtenek Az utolsó dugat mindig jó száraz szárízík mert az jobban hevíti a feneket A füstöt is jobban kicsapja.Ha nem egész kemencével sütnek, akkor hátrafűtenek. Bent hagyják a parazsat - A fűtés nehéz dolog, s nem mindenki sze - rét fűteni Inkább az idősebbek végzik Egy kemencét egy fűtőasszony fűt VII. Sütés. Kelés után kiviszik a kulcsokalácsot a
